„Barcarozsnyó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
38. sor:
[[1880]]-ban csupán egy ipari üzem működött Rozsnyóban: egy posztó- és festékgyár. [[1915]] és [[1917]] között két fűrészüzem létesült benne – [[1929]]-ben az egyiket megvásárolta a község, a másik ugyanakkor leégett. A két világháború között öt új ipari vállalata jött létre: egy szerszámgyár, egy kötöttárugyár, egy gyapjúfonó, egy játékgyár és egy szeggyár. [[1930]]-ban posztógyárát megvásárolta a [[brassó]]i ''Scherg'' cég. Szerszámgyára [[1936]]-ban ugyancsak egy brassói vállalaté lett, majd [[1939]]-ben ''Getop'' néven önállósult.
[[1902]]-ben két angol hittérítő látogatásának a hatására kis ideig, Erdélyben elsőként egy német nyelvű [[Keresztyén Testvérgyülekezet|evangélium szerinti keresztyén]] gyülekezet működött Rozsnyóban.<ref>
== Lakossága ==
53. sor:
* [[Erdély]] legnagyobb [[parasztvár]]a. Mai formájában a város szász lakossága építette ki a [[15. század]]ban és [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] [[1612]]-es ostroma után. Ha sereg közeledett, a rozsnyóiak felköltöztek a vár falai mögött fölhúzott lakóépületekbe és itt, mintegy ideiglenes faluban várták ki a veszély elvonulását. Falai átlagosan öt méteres vastagságúak. A várudvaron lévő 146 méter mély kutat [[1623]] és [[1640|40]] között állítólag két török hadifogollyal fúratták ki, miután a vízutánpótlás korábbi, [[ciszterna|ciszternás]] megoldása [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] ostrománál kudarcot vallott. A felső várban [[1650]]-ben épült a [[2000-es évek]]ben újjáépülő kápolna. [[1718]]-ban a vár leégett, [[1802]]-ben földrengés rongálta meg. Ezután építették az alsó várban ma látható épületeket. [[sonka|Sonkát]] és [[Szalonna (étel)|szalonnát]] tároltak benne. Utoljára [[1848]]-ban használták a város polgárai védelmi célra, amikor ide menekültek [[Bem József|Bem]] serege elől. A vár kedvező fekvésének köszönhetően nyaranta látogatott turistacélpont. Az utóbbi években gyorsan halad felújítása, a várudvar egyik épületében pedig kiállítást rendeztek be. Megközelíthető a főtér egyik telkéről induló meredek ösvényen és keletről, a brassói [[Rakodó-negyed]] (Valea Cetății) felől szekérúton.
* [[Barcarozsnyói evangélikus templom|Evangélikus templomát]] eredetileg a [[13. század]]ban építették, de mai formáját inkább a [[15. század]]i gótikus átalakítás határozza meg. 1831–33-ig várfal vette körül.
* A város régi román külvárosában áll az [[1384]]-ben emelt ortodox templom, [[Erdély]] délkeleti részén a legkorábbi fennmaradt görög rítusú vallási építmény (régebbi a [[brassó]]i [[Szent Miklós-templom (Brassó)|Szent-Miklós-templomnál]]). Tornya [[1773]]-ból való. [[Ikonosztáz]]át [[1775]]–[[1778]]-ban [[Mișu Popp]] készítette.<ref>[http://www.brukenthalmuseum.ro/pdf/Biblioteca_Brukenthal/XIV/Misu_Popp.pdf Elena Popescu: ''Mișu Popp.'' Sibiu, 2007, 94–98. o.]{{Halott link|url=http://www.brukenthalmuseum.ro/pdf/Biblioteca_Brukenthal/XIV/Misu_Popp.pdf |date=2018-11 }}</ref> Szép falfestmények díszítik. A 19–20. század fordulóján még egy különös helyi szokás tiltotta el a hajadon román nőket a templomba járástól.<ref>A. D. Xenopol: Rîșnovul pe lîngă Brașov. ''Viața Romînească'' 1912, 5-6. sz., 197. o.</ref>
* A [[Brassópojána|Brassópojánára]] tartó, kék sávval jelzett turistaút a régi ortodox templomtól indul, és érinti a [[Rozsnyói-barlang]]ot ''(Peștera Râșnoavei)'' és a [[Bálványkő]]t ''(Bisericuța Păgânilor)''.
* A [[Predeál]]ra tartó "73A" útról balra a Cheia menedékháznál lefordulva néhány száz méter után nyílik a Rozsnyói-sziklaszoros ''(Cheile Râșnovului)'' a sziklamászók és a [[kötélugrás]] kedvelőinek gyakorlóterepe.
| |||