„Módosítószó” változatai közötti eltérés

A [[nyelvészet]]ben a '''módosítószó''' olyan [[szófaj]], amelynek [[Modalitás (nyelvészet)|modalizálási]] funkciója van, azaz „vagy valamely [[mondatrész]]nek, vagy az egész [[Mondat (nyelvészet)|mondatnak]] módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”. Ez lehet értelmi, érzelmi, akarati állásfoglalás, így a módosítószó kifejezhet bizonyosságot (''biztosan'', ''persze'', ''kétségtelenül''), nyomatékosságot, megerősítést (''hogyne'', ''bizonyára''), bizonytalanságot, enyhítést (''esetleg'', ''aligha'', ''talán''), valószínűséget ''(valószínűleg)'', árnyalást ''(alighanem)'' stb.<ref>Bokor 2007, 250. o.</ref>

Az [[1960-as évek]]ben, amikor a nyelvészeti kutatások [[pragmatika]]i irányultsága fokozódott, külnbözőkülönböző [[nyelvek]]kel foglalkozó nyelvészek kezdték elkülöníteni a módosítószót a [[határozószó]]tól.<ref>Möllering 2001, 130. o.</ref> Ugyanis már hagyományos [[grammatika|grammatikákban]] melgállapították, hogy a határozószónak nevezett szófaj heterogén.<ref name="crystal">Crystal 2008, 14. o.</ref><ref>Bussmann 1998, 22. o.</ref> Bár általában úgy definiálták, hogy a mondatban [[ige]], [[melléknév]] vagy más határozószó [[határozó]]ja, kitűnt, hogy vannak olyan határozószónak nevezett szavak, melyek nem felelnek meg ennek a definíciónak, hanem más, modálisnak vagy pragmatikainak nevezett funkciójuk van. Köztük vannak egyrészt olyanok, melyek előfordulnak határozókként is, és mondattani funkció nélkül is, másrészt olyanok, melyeknek soha sincs mondattani funkciójuk. Mindezeket egyesek külön elnevezés nélkül olyan határozószóknak tekintették, melyek „egy egész mondatra vonatkoznak vagy annak egyik részére, amellyel együtt elemezendők”,<ref>Avram 1997, 252. o.</ref> vagy „mondattani funkció nélküli határozószók”-nak nevezték.<ref>Constantinescu-Dobridor 1980, 24. o.</ref> Más nyelvészek a határozószók egyik fajtájaként különítették el az ilyen szavakat, sokféle elnevezéssel.