„Csodaszarvas” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.0.99.104 (vita) szerkesztéséről KobeatBot szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
12. sor:
A magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy [[Gesta|ősgeszta]] a [[11. század]]ban, amely azonban nem maradt fenn. [[Balassa István]] és [[Ortutay Gyula]] vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett.<ref>[http://mek.oszk.hu/02700/02789/html/157.html Balassa Iván – Ortutay Gyula: Magyar néprajz]</ref>
A 6. században élt [[Iordanes]] ravennai püspök, római történetíró ''De origine actibusque Getarum'' röviden Getica (A geták eredetéről és tetteiről) című művében megírta a csodaszarvas-legendát, melyet a középkori magyar krónikások, és [[Antonio Bonfini]] "A magyar történelem tizedei" című művében is,<ref>[http://www.tankonyvtar.hu/tortenelem/magyar-tortenelem-080903-1 Antonio Bonfini: A magyar történelem tizedei - "A hunok vadászatból éltek, és egy isteni csodajel késztette őket kivándorlásra. Amikor ugyanis a Maeotis lakói közül néhányan találomra vadászatra indultak, egy szarvas tűnt fel előttük, amelyet a mocsárban lelkesen üldözni kezdtek, és a szarvas elejtésének vágya annyira elragadta őket, hogy véleményem szerint a cimmer Bosporustól nem messze átkeveredtek a befagyott Maeotison, ámde ahogy az európai Sarmatiában megálltak, a szarvas eltűnt"]</ref> átvettek [[Iordanes]]től.<ref>
[[László Gyula (történész)|László Gyula]] szerint: "(...)mind az onogur-avar-magyar népnél, mind pedig Árpád magyarjainál kimutatható a szkíta hagyományréteg. Nekünk is szarvas volt az ősi istenasszonyunk, vezető állatunk, akárcsak a szkítáknak."<ref>László Gyula: Árpád népe. Helikon Kiadó, Budapest, 1988. 133. old</ref> A mi csodaszarvasmondánkban egyfelől vezérlő állat, másfelől pedig termékenységszimbólum, hiszen az ő révén találja meg Hunor és Magor a királylányokat és népes kíséretüket, akiktől aztán a hunok és magyarok népes sokasága ered.
33. sor:
== A csillagászatban ==
A monda szerint a Csodaszarvas homlokán van a hajnalcsillag, vagyis a Vénusz, szügyén a [[Hold]], két szarva között pedig a [[Nap]]. [[Jankovics Marcell (filmrendező)|Jankovics Marcell]] tanulmányai alapján a Csodaszarvast az égen a következő csillagképek alkotják: Ikrek (Gemini), Szekeres (Auriga), Orion, Fiastyúk (Pliades), a Perseus éa Cassiopeia.<ref>{{cite web|url=http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=88564|title=Csodaszarvas a csillagos égen (Jankovics Marcell nyomán)|accessdate=2010-09-23|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120413113419/http://tudos.virtus.hu/?id=detailed_article&aid=88564#|archivedate=2012-04-13}}</ref>
==A mai hagyományban==
| |||