„Árva vármegye” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Története: Jablonka területén Nagy Kázmér lengyel király 1368-ban vámhivatalt létesített |
|||
38. sor:
Árva vármegye a [[14. század]] elején a zólyomi [[erdőispánság]] egy részéből alakult ki, határait főképp magas hegyláncok határozták meg, ezért azok alig változtak. 1922-ben, már Csehszlovákiában szűnt meg, ahova [[1918]]-tól tartozott (az [[1920]]-as [[trianoni békeszerződés]] által megerősítve).
A legősibb, már 1111-ben említett település [[Turdossin]]. 1265-től magyar vámállomásként működött a Közép-Magyarországról Lengyelországba, [[Krakkó|Krakkóba]] vezető kereskedelmi útvonalon. Ekkoriban a településtől északra fekvő területek Lengyelországhoz tartoztak, amit az is bizonyít, hogy ott ([[Jablonka]] területén) [[Nagy Kázmér lengyel király]] [[1368]]-ban vámhivatalt létesített, amely a [[Turdossin|turdossini]] magyar vámállomás lengyel megfelelője volt.<ref>Konrad Sutarski: Szepes és Árva – történészi szemmel, Hitel 22. évf. 9. szám (2009. június) [http://epa.oszk.hu/01300/01343/00089/pdf/hitel_EPA01343_2009_06_20090702-94269.pdf]</ref>
[[1918]] után [[Lengyelország]] a megye északkeleti, lengyel többségű részét magáénak követelte, a határvita 1920-ban átmenetileg tizenhárom község ([[Alsózubrica]], [[Bukovinapodszkle]], [[Chizsne]], [[Felsőlipnica]], [[Felsőzubrica]], [[Harkabúz]], [[Hladovka]], [[Jablonka]], [[Oravka]], [[Pekelnik]], [[Podvilk]], [[Szárnya]] és [[Szuchahora]]) [[Lengyelország]]hoz csatolásával jutott nyugvópontra, majd 1924-ben került sor végleges megállapodásra, melynek alapján Csehszlovákia visszakapta Hladovkát és Szuchahorát, cserébe viszont Alsólipnicát átengedte Lengyelországnak.
| |||