„Euró” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
6 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
42. sor:
A közös gazdasági és monetáris politika vezető intézménye az [[Európai Központi Bank]] (EKB) ennek elsődleges célja az [[árstabilitás]] biztosítása, azaz az [[infláció]] leszorítása, a fenntartható gazdasági növekedés támogatása, összességében az anticiklikus gazdaságpolitika.
Az [[eurózóna]] lakosainak száma [[2007]]. január 1-jén 312,7 millió, és a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) 22%-át képviseli, míg az Egyesült Államok 28%-ot.<ref>[http://www.robert-schuman.euuman.eu La politique monétaire de la zone euro et la Banque centrale européenne © Fondation Robert Schuman – Questions d'Europe n°51]{{Halott link|url=http://www.robert-schuman.euuman.eu/ |date=2018-11 }}</ref> Az eurót az [[amerikai dollár]], az angol [[font sterling]] és a [[japán jen]] mellett a legújabb irányadó világvalutaként tartják számon.<ref>[http://www.ecb.int/press/key/date/1999/html/sp990310.en.html EKB-honlap: Eugenio Domingo Solans (az EKB igazgatótanácsának tagja) beszéde, Mexikó, 1999. március 10.]</ref> 2006-ban az euró a világ tartalékvalutái között erős második helyen áll a dollár mögött. (A USD részesedése a világ tartalékaiban 65,7%, az euróé 25,2%, az angol fonté 4,2%, a japán jené 3,2%, a [[svájci frank]]é 0,2%.)<ref>HVG 2007. április 7. az IMF nyomán</ref>
Az [[afrikai valutaközösségi frank]], a [[bolgár leva]], a [[bosnyák konvertibilis márka]], a [[comore-i frank]], a [[csendes-óceáni valutaközösségi frank]] és a [[Zöld-foki escudo]] fixen (állandó átváltási aránnyal) az euróhoz rögzített árfolyamúak. Ezek többsége korábban a [[francia frank]]hoz, a [[német márka|német márkához]], vagy a [[portugál escudo|portugál escudóhoz]] kötötték árfolyamukat.
215. sor:
* a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába nem haladhatja meg 2 százalékponttal többel a három legalacsonyabb kamatlábbal rendelkező tagállamét;
* az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a [[GDP]] 3%-át;
* az államadósság nem lehet több, mint a GDP 60%-a.<ref>[http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2002/Fenyovari.pdf Fenyővári Zsolt: Teljesíthető-e az inflációra vonatkozó maastrichti konvergencia-kritérium?]{{Halott link|url=http://www.eco.u-szeged.hu/tudkozlemeny/pdf/2002/Fenyovari.pdf |date=2018-11 }}</ref>
Megállapodás született arról, hogy a feltételeket a bevezetést megelőző legalább két évben teljesíteni kell.
[[1995]]-ben az [[Európai Tanács]] [[madrid]]i értekezletén döntés született a közös pénz nevéről és a felelősségi körök kiosztásáról, továbbá céldátumot jelöltek ki a készpénzes forma bevezetésére (december 15–16.). [[1996]]-ban az [[Európai Bizottság]] kijelölte a végleges eurószimbólumot (december 12.). [[1998]]-ban véglegesedett azon országok névsora, amelyek bevezetik az eurót. [[1999]]-ben – egyelőre számlapénzként; rendelkeztek a készpénzes forma bevezetésének, illetve a nemzeti valuták kivonásának céldátumairól (május 3.).<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998D0317:EN:NOT A Tanács 98/317/EK határozata (1998. május 3.) a Szerződés 109j. cikkének (4) bekezdése szerinti fellépésről] (angol)</ref><ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0974:HU:NOT A Tanács 974/98/EK rendelete (1998. május 3.) az euro bevezetéséről]</ref> Véglegesítették az euróérmék technikai paramétereit (május 3.).<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R0975:HU:NOT A Tanács 975/98/EK rendelete (1998. május 3.) a forgalomba hozatalra szánt euróérmék címleteiről és technikai jellemzőiről]</ref> Megállapodás született Dánia és Görögország belépéséről az [[Európai Árfolyam Mechanizmus|ERM II]] rendszerbe (szeptember 26.).<ref>[http://www.nationalbanken.dk/C1256BE9004F6416/side/Monetary_Review_4_Quarter_1998/$file/NB11.htm Dán Nemzeti Bank: Dánia részvételéről az ERM-II-ben] {{Wayback|url=http://www.nationalbanken.dk/C1256BE9004F6416/side/Monetary_Review_4_Quarter_1998/$file/NB11.htm# |date=20070927234837 }} (angol)</ref> Végleges átváltási arányszámokat állapítottak meg a bevezető 11 ország nemzeti valutái és az euró között (december 31.).<ref>[http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998R2866:EN:NOT A Tanács 2866/98/EK rendelete (1998. december 31.) az euro és az eurót elfogadó tagállamok pénznemei közötti átváltási arányszámokról] (angol)</ref>
<!-- kell: pályázatok, véleményezések, összes európályázat [[ECU]] átnevezés, ki-mit nem teljesített :)-->
233. sor:
Az euró működése a [[Robert Mundell]] [[Közgazdasági Nobel-emlékdíj|Nobel-díjas]] közgazdász által kidolgozott [[optimális valutaövezetek elmélete|optimális valutaövezetek elméletén]] alapul. Eszerint azonban csak közel hasonló makrogazdasági (konjunkturális és gazdaságpolitikai) pályán lévő országok vezethetnek be közös valutát, márpedig az EU-ban legalább négyféle eltérő pályájú országcsoport van. Az eredeti elképzelés szerint az euró bevezetése közelíteni fogja egymáshoz ezeket a pályákat, azonban épp fordítva történt: az eurózónába politikai okokból felvett különféle gazdasági teljesítményű országok bajba sodorták az eurót.<ref>[http://www.bumm.sk/62682/delors-a-kezdetektol-hibas-vallalkozas-volt-az-euro.html Delors: a kezdetektől hibás vállalkozás volt az euró] – Bumm.sk, 2011. december 4.</ref> A [[A 2008-ban kirobbant gazdasági világválság|2008–ban kirobbant gazdasági világválság]] miatt a gyengébb gazdaságú és jobban eladósodott tagországok [[hitelválság]]ba kerültek. A lazább költségvetési politikájú országok ([[Görögország]], [[Spanyolország]], [[Olaszország]]) a kialakult rendszerben nem háríthatják át a terheket a fegyelmezettebb országokra, de az övezetből sem tudnak kilépni. Mivel az EKB [[Németország]] elvárása miatt elsősorban az árstabilitásra ügyel ([[Deutsche Bundesbank|Bundesbank]]-hagyományok), így nem bocsáthat ki eurókötvényeket, nem oszthatja meg az egyes országok költségvetési terheit a zóna tagjai között és nem válhat a bajba került országok végső finanszírozójává. Az euró iránti nemzetközi bizalom megrendült, vesztett értékéből.
A fenntarthatatlan helyzetből vagy a valutaövezet szétesése, vagy a költségvetési unió létrehozása (közös európai pénzügyminisztérium, a tagállami költségvetések központi összehangolása) következik.<ref>
Felmerült, hogy az euró válsága miatt (és a bajban lévő országoknak nyújtott jelentős támogatás elkerülésére) Németország elhagyná az eurózónát, és visszatérne a márkához, de ez több német közgazdász szerint gazdasági katasztrófához vezetne Németországban az export drasztikus visszaesése miatt.<ref>[https://index.hu/gazdasag/vilag/2011/08/14/igy_tegyuk_tonkre_vegkepp_europat/ Így tegyük tönkre végképp Európát] (Portfolio.hu/Index.hu, 2011. augusztus 14.)</ref>
239. sor:
=== A jövő ===
Az [[Egyesült Királyság]] és [[Dánia]] a [[maastrichti szerződés]]ben kimaradási jogot (''opt-out'') harcolt ki a maga számára az euró bevezetése alól. 2005-ben [[Tony Blair]] egyik parlamenti felszólalásában kijelentette, hogy az Egyesült Királyság nem fog belátható időn belül csatlakozni az eurózónához.<ref>
Az összes többi tagállam számára kötelező az euró bevezetése, amennyiben teljesítik annak feltételeit. [[Svédország]] szándékosan nem teljesíti a csatlakozás egyik formális feltételét annak érdekében, hogy ne legyen kötelezhető a csatlakozásra, mivel a lakosság népszavazáson ez ellen foglalt állást.
286. sor:
[[Fájl:La2-euro.jpg|thumb|200px|right|Eurószimbólum a [[frankfurt]]i székhelyű Európai Központi Bank épülete előtt]]
{{Bővebben|Eurójel}}
Az eurószimbólum, más nevén az eurójel az euró [[devizajel]]e. A hivatalos értelmezés szerint a jel alapja a görög [[epszilon]] karakter, utalva az európai civilizáció gyökereire, illetve földrészünk nevének első betűjére. A jelben levő két párhuzamos vonal az egyenlőség jele, azt a reményt hivatott kifejezni, miszerint az euró stabil, értékálló fizetőeszköz lesz.<ref>[http://www.ecb.int/pub/pdf/other/eurobren.pdf EKB: the EURO. OUR money c. tájékoztató füzet] (angol); lásd a harmadik oldalt</ref><ref>[http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0144/07.html Dr. Turján Anikó: Tizenkét állam közös pénze: az euró] {{Wayback|url=http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0144/07.html# |date=20071017144015 }}; lásd az Eurójel című keretes írást</ref> Mostani formájában [[1996]]. december 12-e óta hivatalos, az [[Európai Bizottság]] ekkor hirdette ki az eurószimbólum tervezésére kiírt pályázat győztesét, egy négy névtelen tervezőből álló csapatot. Megjegyzendő, hogy a jelben [[Arthur Eisenmenger]], az Európai Bizottság nyugalmazott grafikusa saját munkáját véli felfedezni; állítása szerint a jel eredetileg Európa szimbólumáként látott napvilágot [[1974]]-ben.<ref>[http://observer.guardian.co.uk/print/0,3858,4325292-102275,00.html Guardian: Inventor who coined euro sign fights for recognition] (2001. december 23.)</ref>
Az eurószimbólum összegek leírásakor való használatában vegyes gyakorlat alakult ki; az egyes országokban az € egyszerűen átvette a korábbi nemzeti valuta jelzésének helyét. Így előfordul, hogy a jelet az összeg előtt (<tt>€3,50</tt>), az összeg után (<tt>3,50 €</tt>) és az is, hogy az euró- és a centértékek között (<tt>3€50</tt>) helyezik el.<ref>[http://www.evertype.com/standards/euro/formats.html Evertype.com: Formatting the euro sign]</ref>
299. sor:
Amíg a bankjegyek minden nyomdából azonos kivitelezésben kerülnek ki (méretük, színük, anyaguk, nyomásuk címletenként megegyezik), addig az érmék hátoldalán az előállító ország által önállóan választott (nemzeti) motívumai jelennek meg; ennek megfelelően beszélhetünk egységes írás-, illetve nemzeti fejoldalról. Mivel a fejoldal kialakítása országonként eltérő, 2007 elején 144 különböző érme van forgalomban (16 ország 19 érmesorozata), nem számítva az emlékérméket, amelyek különleges nyomattal készített kéteurósok. Bankjegyekből jelenleg 7 címlet van forgalomban (500, 200, 100, 50, 20, 10 és 5 eurós).
2008-ban a világ harmadik legszebb valutája lett.<ref>
[[2013]]-ban bemutatták az új [[Európé (Agénór leánya)|Európé]]-sorozat első bankjegyét, az 5 eurós címletet, majd [[2014]]. január elején az új 10 eurós címletet is, amely szeptember 23-tól került nagy mennyiségben a bankokhoz.<ref>[http://www.penzcentrum.hu/tech/ilyen_lesz_az_uj_10_euros_video.1038891.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=penzcentrum_linkek&utm_campaign=hiraggregator Tech Ilyen lesz az új 10 eurós]</ref> 2015 februárjában mutatták be az új 20€ címletet, amely 2015. november 25-től kerül forgalomba.
329. sor:
* [http://www.kunsilltalmalti.gov.mt/ A Máltai Nyelv Tanácsa]
* [http://evertype.com/standards/euro/ Evertype.com – The euro and standardization]
* [
* [http://euromuenzen.com/ Euromuenzen.com]
* [http://www.eurotracer.net/ Eurotracer.net]
| |||