„FishBase” változatai közötti eltérés

A FishBase létrehozásának szükségessége az 1970-es évek során került napirendre, amikor előtérbe kerültek a [[Környezetvédelem|környezetvédelmi]] problémák és a [[Fenntartható fejlődés|fenntarthatóság]] kérdése. A halászat számára egyre fontosabbak lett az [[Ichthiológia|ichthyológiai]] kutatások. 1988-ban kezdi meg működését a FishBase alapját képező első adatbázis ami leginkább a trópusi halak adatait tartalmazta, ennek tovább fejlesztése a FishBase. A FishBase 1996 augusztusában válik online-a és jelenleg (2018) a világ legnagyobb és legteljesebb ichthyológiai adatbázisa.<ref name="Palomares and Bailly">Palomares MLD and Bailly N (2011) [https://books.google.com/books?id=baUySByM5DIC "Organizing and disseminating marine biodiversity information: the Fishbase and SeaLifeBase story"] Pages 24–46. In: Villy Christensen and Jay Maclean (Eds.) ''Ecosystem Approaches to Fisheries: A Global Perspective'', Cambridge University Press. {{ISBN|978-0-521-13022-6}}.</ref>

Jelenleg a FishBase-t egy 9 tudományos intézet által működtettetműködtetett konzorcium irányítja. A tudományos munkában közel 2000 tudományos munkatárs vesz részt, közöttük magyar kutatók is a [[Magyar Haltani Társasság]]tól és a [[MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet]]ből. A tudományos munkát és az adatbázis üzemeltetéséét az [[Oceánológiai Kutatások Helmholtz Centruma]] koordinálja [[Kiel]]ben.<ref>[http://www.fishbase.org/home.htm FishBase] Home page. Retrieved 5 September 2011.</ref><ref>{{cite web| url=http://www.ifm-geomar.de/index.php?id=5118#FishBase | title=Ecology, Population Dynamics, and Fisheries: FishBase| archiveurl=https://web.archive.org/web/20120324151446/http://www.ifm-geomar.de/index.php?id=5118#FishBase| archivedate=24 March 2012| publisher=''IFM-GEOMAR'', Kiel| accessdate=27 January 2014}}</ref></center>