„Kusán Birodalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Átírás javítása |
A Hou Han su tudósítása |
||
5. sor:
A kusánok kínai forrásokban eleinte ''jüecsi'' (月氏) néven szerepelnek. (E név helyes átírása kínaiból ''jüecse'' lenne.) A két szótagú kifejezés jelentése: ''Hold népe''. Ami a szóban forgó nép saját nevét, nevük tartalmát illeti, forrásaink erről hallgatnak.
Időszámításunk előtt 120. és i. sz. 10. között a jüecsik – miután az i. e. 129. évben elfoglalták [[Szogdia]] délkeleti felét és Kelet-Baktriát –, megerősödtek, és a környező területekre is kiterjesztették befolyásukat. Öt törzsük neve kínai forrásokban ''Hsziumi'' (休密), ''Kujsuang'' (貴霜), ''Suangmi'' (雙靡), ''
A kínai ''kujsuang'' megnevezés görögösen ''kosszanosz'', baktriai köntösben ''kusano'', pehleviben ''kusan'' alakban jelenik meg stb. A kusánok törzse, illetve annak fejedelme, avagy [[jabgu]]ja, ''Kozola Kadaphesz'' az i. sz. 30. év táján úrrá lett a többi négy törzsön, és megalapította az egységes Kusán Birodalmat. Az egyesítés után a Birodalom nagyjából 250 évig állott fenn.
A [[Hou Han su]] 88. fejezete ekként ír a jüecsék eredetéről és felemelkedéséről:
:„Korábban, amikor a jüecséket (月氏) tönkretették a hsziungnuk (匈奴), Tahsziába (大夏) [Tokharisztán, Kelet-Baktria] költöztek, és felosztották az országot öt hszihou (翖侯) [jabgu: nagyúr] között, nevezetesen Hsziumi (休密), Suangmi (雙靡), Kujsuang (貴霜), Hszitun (肹頓) és Tumi (都密). Több mint száz évvel később Kujsuang hszihouja, Csiucsiucsüe (丘就卻) [Kozola] megtámadta és elpusztította a [többi] négy hszihout, és elfogadtatta magát mint királyt; az államot Kujsuangnak nevezték. A király betört Anhszi (安息) [Parthia] területére, elfoglalta Kaofu (高附) országát [Kabulisztán], továbbá tönkretette Putát (濮達) [?] és Csipint (罽賓) [Kapisa és Gandhára] és birtokba vette területüket. Csiucsiucsüe több mint nyolcvanéves korában halt meg, és fia, Jangaocsen (閻膏珍) követte őt mint király. Az ő idejében tönkretette Tiencsut (天竺) [India], és hadvezért helyezett oda, hogy ellenőrizze. Azóta a jüecsék rendkívül gazdagok és erősek. A különböző államokban [uralkodójukra] »Kujsuangok királyaként« hivatkoznak, de a Han (漢) a régi megszólításra alapozva Ta jüecsékről (大月氏) [Nagy jüecsék] beszél.”{{refhely|Yu 2011}}
A történészek a kusánok uralmának időszakát három szakaszra osztják. Az első három kusán uralkodót ''korai kusánoknak'' nevezik, a következő négyet ''nagy kusánoknak'', a további négyet pedig a ''késői kusánoknak''. Uralkodásuk idejét,{{jegyzet*|A felsorolt időpontok stb. látszanak leginkább valószínűnek.}} valamint nevüket a [[Kusán uralkodók listája]] sorolja fel.
23 ⟶ 26 sor:
=== Érméi ===
A baktriai ásatásoknál sok Kozola-érmét találtak, elsősorban kis méretű réz tetradrachmákat. Az egyik Baktriában talált érméjén az előlapon görög betűkkel, baktriai nyelven a következő felirat olvasható: ''Kozola Kadaphesz Kosanou Zaoou'' (''Kozola Kadaphesz kusán jabgu''), a hátlapon pedig prákrit nyelven{{jegyzet*|A prákrit az indoeurópai nyelvcsalád középind nyelve.}} [[kharosti írás]]sal: ''Kujula-Kaphasa Saoadhrama-thitasa Khusanasa Yaüasa''. Utóbbi felirat jelentése: ''Kujula-Kaphasa, az igaz vallás megtartója, Kusán jabgu''.
== Hivatkozások ==
{{hivatkozások|oszlopok=3}}
== Megjegyzések ==
29 ⟶ 35 sor:
== Források ==
* {{cite book|author=Aradi Éva|title=Egy szkíta nép: a kusánok – A Hold fiainak története|publisher=Hun-idea Kiadó, Budapest|year=2008|isbn=978-963-7014-35-2}}
* [http://sino-platonic.org/complete/spp212_kushan_guishuang.pdf {{aut|Yu, T.}} (2011): The origin of the Kushans. ''Sino-platonic papers'' '''212''': 1–22.]
[[Kategória:Ázsia történelme]]
| |||