Gömbös Gyula [[1886]]. [[december 26.|december 26-án]] születettanyja aszülte [[Tolna vármegye]]i Murgánmegyében [[evangélikus kereszténység|evangélikus]] tanítói családban. Édesapja idősebb jákfai Gömbös Gyula ([[1858]] - [[1921]]),<ref name="iddgömbösgyula">{{Cite web|url=http://www.macse.org/gudenus/mcsat/fam.aspx?id=64387|title=macse.hu idd. Gömbös Gyula adatlapja}}</ref> a falu elemi iskolájának evangélikus felekezetű tanítója, édesanyja Weitzel Mária volt. Ősei főként [[németek]] voltak, ám magyar [[nemesi rend|nemesi]] felmenőkkel is büszkélkedhetett. Az elemi iskolát Murgán végezte ([[1893]]–[[1897]]), majd családjával [[Sopron]]ba költözött, ahol az [[Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Kollégium és Szakképző Iskola|evangélikus líceumban]] (1897–[[1901]]) folytatta tanulmányait. 1901-től a [[pécs]]i [[honvéd hadapród iskola]] növendéke lett. [[1905]]-ben [[zászlós]]sá avatták, első állomáshelye a [[zágráb]]i 25. honvéd gyalogezred volt. [[1912]]-ben főhadnagyként vonult be a [[bécs]]i hadiiskolába, ahol [[vezérkar]]i [[tiszt]]i képzésben vett részt. Az [[első világháború]] végére már vezérkari százados volt. [[1918]]-ban [[Budapest]]re sietett és a [[harmadik Wekerle-kormány]] hadügyminisztériumában vállalt tisztséget: egy ideig katonai attasé volt Zágrábban, illetve a [[Balkán (térség)|balkáni]] hadműveletekért felelős csoportot vezette.
Gömbös még [[1918]] végén sem akarta feladni a háborút. [[Wekerle Sándor (miniszterelnök)|Wekerle Sándornak]] írt emlékiratában a magyar hadsereg újjászervezésével, a tartalékosok és a „fölöslegessé vált” haderő mozgósításával magyar szempontból még megmenthetőnek tartotta a helyzetet. Még az [[őszirózsás forradalom]] után is tett kísérletet megmenteni történelmi magyar területeket; ezen lépések egyike vezetett a [[Magyar Országos Véderő Egylet]] (MOVE) megalakulásához [[1919]]. [[január 19.|január 19-én]], a [[Gólyavár]]ban.
