„Szaplonca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bottal végzett egyértelműsítés: Kenéz –> Kenéz (tisztség) |
3 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
40. sor:
== Története ==
Megnemesített román [[Kenéz (tisztség)|kenézek]] leszármazottai birtokolták, akiket szoros rokoni szálak fűztek össze a [[szarvaszó]]i nemesekkel. A középkorban övék volt [[Alsóróna|Alsó]]- és [[Felsőróna]] is. Később valamennyi nemesi családja a ''Szaplonczai'' nevet vette föl. Így 1720-ban, amikor 38 nemesi és 15 [[jobbágy]]i portából állt, mind a 38 nemesi családot Szaplonczainak hívták. A jobbágyok között a leggyakoribb családnév az ''Oros (Orosz)'' volt, amely [[Ruszinok|ruszin]] eredetükre utal. 1767-ben 556 [[jobbágy]], hatvan kisnemes és hatvan [[armalista]] lakta. Helyben beszélt nyelvekként a román mellett a ruszint és a magyart is megemlítették.<ref>Livia Ardelean: Eine Beschreibung des Marmaroser Komitats. der Bezirk Szigeth. ''Memoria Ethnologica'' 42–3 (2012) [http://www.memoria-ethnologica.ro/services/resource-dld/10583] {{Wayback|url=http://www.memoria-ethnologica.ro/services/resource-dld/10583# |date=20141225210006 }}</ref>
1735-ben négy, 1767-ben tizenkettő zsidó családot, 1840-ben már 291 zsidó lakost jegyeztek föl Szaploncán. Első zsinagógájukat 1800 körül építették. 1870 körül telepedett le benne a [[munkács]]i születésű Joszef Méir Weisz [[csodarabbi]], az ''Imrei Joszef'' című könyv szerzője és a „szfinkai [[haszidizmus]]” alapítója (''Szfinka'' vagy ''Szpinka'' Szaplonca [[Jiddis nyelv|jiddis]] neve). Családjának a [[máramarossziget]]i [[Teitelbaum rabbidinasztia|Teitelbaum dinasztiával]] való vetélkedése miatt rabbinikus ítélőszék mondta ki, hogy el kell hagyniuk Szaploncát. [[Munkács]]ra, majd [[Nagyszőlős]]re költöztek, de utódaik (a ''Weisz, Horowitz, Kahane'' és ''Friedman'' ágak sarjai) mindmáig szfinkai csodarabbiknak nevezik magukat. Legtöbbjük [[Brooklyn]]ban és [[Izrael]]ben él.<ref>Mislovics Erzsébet: A hászidizmus megjelenése és terjedése. in Bányai Viktória – Fedinec Csilla – Komoróczy Szonja Ráhel szerk.: ''Zsidók Kárpátalján.'' Bp., 2013, 65. o.</ref>
46. sor:
Román lakói 1790-ben tértek át a [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikus vallásra]]. 1880 körül a szaploncai románoknak vármegye szerte rossz hírük volt. Gyakran folyt vér a faluban, és állítólag megtörtént, hogy valakinek a legelőről fényes nappal hajtották el 32 marháját.<ref>Rudolf Bergner: ''In der Marmaros. Ungarische Culturbilder.'' München – Leipzig, 1885, 249. o.</ref> 1944. május 5–6. éjjelén a falutól délre, a takoli fürdőnél ért földet [[Dékán István]] [[Szovjetunió|szovjet]] ejtőernyős partizáncsoportja. 10-e körül megütköztek a [[Csendőrség|csendőrökkel]], aminek során három partizán meghalt, négyet pedig elfogtak. Hármójuknak sikerült visszatérnie a frontvonalon túlra.
Az 1990-es és a 2000-es években a község többször is az [[román ortodox egyház|ortodoxok]] és a [[román görögkatolikus egyház|görögkatolikusok]] háborúskodása miatt került a média figyelmébe. Szaploncán csak kevés család tért vissza a görögkatolikus valláshoz, és a közösség nem kapta vissza a Vidám temetőben álló, 1886-ban épült templomát sem. A görögkatolikusok állítása szerint a helyi vezetés folyamatosan megakadályozza, hogy a saját telkükön új templomot építhessenek, sőt 1997-ben maga az akkori polgármester lopott el egy görögkatolikus halottat, hogy ortodox rítus szerint temethessék el. A [[Gótika|neogótikus]] templom tornyát az ortodox egyházközség 2009-ben lebontotta, és öt új, [[Bizánci művészet|bizánci stílusú]] torony építését tervezi – a görögkatolikus szervezetek szerint azért, hogy eltüntesse a templom görögkatolikus múltjára utaló jeleket.<ref>[http://www.rogca.org/a3-Letter-to-all-embassies-from-Romania-whose-countries-are-members-of-the-European-Union-to-help-save-the-Greek-Catholic-church-in-Sapanta.aspx A szaploncai görögkatolikus parókus lelkész levele az EU-országok Romániába akkreditált nagyköveteihez] {{Wayback|url=http://www.rogca.org/a3-Letter-to-all-embassies-from-Romania-whose-countries-are-members-of-the-European-Union-to-help-save-the-Greek-Catholic-church-in-Sapanta.aspx# |date=20090918180519 }} {{en}}</ref>
1838-ban 792 görögkatolikus és 320 zsidó lakosa volt.<ref>''Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838''</ref>
67. sor:
* [http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf3403.pdf Bélay Vilmos: ''Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei a megye betelepülésétől a 18. század elejéig.'' Budapest, 1943]
* Randolph L. Braham – Tibori Szabó Zoltán (szerk.): ''A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája.'' 1. Budapest, 2007
* [https://web.archive.org/web/20110201172933/http://www.emaramures.ro/stiri/144/Minunatii-ale-naturii-la-Cascada-Runcu-si-Cascada-Sipot-capodopere-ale-omului-la-Cimitirul-Vesel-uitat-si-Manastirea-Peri-Sapanta Túraismertetés a Szaplonca és mellékpatakjainak völgyéről a www.emaramures.ro oldalon] {{ro}}
* [http://www.transylvaniatrust.ro/dok/tusnad/Fieldtrip29.pdf A Transylvania Trust tanulmányi kirándulása Máramaros megyében]{{Halott link|url=http://www.transylvaniatrust.ro/dok/tusnad/Fieldtrip29.pdf |date=2018-11 }} {{hu}}
== További információk ==
* [http://cseke.atw.hu/kaland/kaland75-temeto.htm Cseke Gábor fordításai a szaploncai keresztek felirataiból, képekkel]
* [http://kjntfotoarchivum.adatbank.transindex.ro/kepek.php?megye=TcOhcmFtYXJvcyAoTWFyYW11cmUmIzM1MTsp&kezd=101 Szabó Tamás 1959-es fényképei a faluról, Stan Ioan Pătrașról és faragványairól]
* [http://www.emm.ro/Foto/896/Andezite-pe-valea-Sapantei A Szaplonca völgyének andezit- és a Runcu-patak völgyének bazaltsziklái és a Runcu-vízesés (képek)]{{Halott link|url=http://www.emm.ro/Foto/896/Andezite-pe-valea-Sapantei |date=2018-11 }}
* A falu kataszteri térképe 1863-ból [http://maps.hungaricana.hu/hu/37286/]
| |||