„Szecessziós építészet Magyarországon” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
95. sor:
=== Oktatási épületek ===
A jelentős [[Magyarország népessége|népszaporulat]] a 19–20. század fordulójának Magyarországán nagy iskolaépítő programokat tett szükségessé. A legtermékenyebb alkotók közé tartozik a minisztériumi alkalmazásban álló [[Baumgarten Sándor]] és [[Herczegh Zsigmond]] párosa, akik több száz oktatási épületet terveztek. A fővárosi tisztségviselőként dolgozó [[Hegedűs Ármin]] nevéhez ugyancsak számos iskola kötődik, nem egyszer [[Böhm Henrik]]kel közös munkaként. Budapest legjelentősebb iskolaépítési programját [[Bárczy István]] főpolgármester rendelte el; ennek keretében 1909–1912 között 36 állandó iskolaépület készült el.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/12991-szazeves-iskolapalotak-budapesten| title=Százéves iskolapaloták Budapesten|date=2011-09-18 |accessdate=2012-11-01 | publisher=hg.hu | author=Merényi György|format=html |language=magyar}}</ref> A megjelenő modern, reformszemléletű pedagógiai irányzatok szellemében ezen épületek tervezésénél nagy hangsúlyt fektettek a korszerű testnevelés lehetőségeinek megteremtésére, a könyvtárak és a közösségi helyiségek kialakítására.<ref>Papp Júlia: Kislakás- és iskolaépítés Budapesten a 20. század elején. In: Új Pedagógiai Szemle, 2009. szeptember 30. Url: [http://www.ofi.hu/tudastar/papp-julia-kislakas] {{Wayback|url=http://www.ofi.hu/tudastar/papp-julia-kislakas# |date=20130601011206 }} (letöltés ideje: 2012. november 1.)</ref>
[[File:Budapešť 1349.jpg|bélyeg|300px|Az egykori Vakok Állami Intézete épülete]]
107. sor:
* Magyar Királyi Állami Főgimnázium ([[Tündérpalota]]), Budapest, 1909–1911. – A főváros [[Gaál Mózes (író, 1863–1936)|Gaál Mózes]] iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és [[Kőrössy Albert Kálmán]] építész külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az újonnan elkészült épület a kor egyik legkorszerűbben felszerelt gimnáziuma volt, hatalmas közösségi terekkel (díszterem, zsibongó). Az épület kétemeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű. Alaprajza szélesen elnyújtott H-alak. Főbejárata a [[Könyves Kálmán körút]] felől van, ahol egy kisebb kert fogadja a látogatót. Az épület teteje pártázatos kiképzésű. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Jelenleg a [[Magyar Természettudományi Múzeum]] Növénytára és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) működik az épületben, amit 2013-ban újítottak fel.<ref>http://www.kitervezte.hu/epuletek/oktatas/tunderpalota-budapest</ref>
*Református Főgimnázium és Jogakadémia, Újkollégium (ma Kecskeméti Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium), [[Kecskemét]], 1909–1913. – Az alföldi város részben újonnan kialakított központi térrendszerének meghatározó eleme a [[Mende Valér]] tervei szerint emelt hatalmas, csaknem a teljes tömböt befoglaló iskolaépület. A homlokzatokon durván faragott terméskő, barna kerámiadomborművek és vakolt felületek váltakoznak. A Széchenyi térre néző, oldalt óratornyos, három tengelyes, előreugró középrizalit uralja, amelynek második szintjén reprezentatív dísztermet alakítottak ki. A piros cseréptetők, a tornácok, a kerámia- és fémelemeken megjelenő népművészeti motívumok a finn nemzeti romantika hatását mutatják (Mende a Fiatalok csoport tagja volt).<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 126-127. o.</ref>
*Fővárosi VIII. Kerületi Felső Kereskedelmi Iskola (ismertebb nevén Vas utcai iskola, ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola),<ref>
*Városmajor utcai iskola (ma [[Városmajori Gimnázium]] és Kós Károly Általános Iskola, Városmajor utcai Óvoda), Budapest, 1910. – Kós Károly és [[Györgyi Dénes]] közös műve. A lejtős terepen álló komplexum valódi méretét nehéz felmérni a tömegek változatos tagolása miatt, amely ellensúlyozza az egyszerű homlokzatképzést. A finn építészetnek a Fiatalokra jellemző hatása konkrét elemeken, például a főbejárat kőkeretezésén is megfigyelhető.<ref>Kovács Dániel: i. m. 178. o.</ref>
*Áldás Utcai Általános Iskola, Budapest, 1911–1912. – A Bárczy-féle iskolaépítő program keretében ezt az épületet [[Zrumeczky Dezső]] tervezte, akinek ez a legjelentősebb önálló munkája. A Fiatalokra jellemző, egyszerű, vakolt homlokzatokat itt is magastetők és tornyok egészítik ki, az erdélyi és a finn építészet tárházából kölcsönzött motívumokkal. A gondosan faragott farészletek egyedi hangulatúvá teszik az épületet.<ref>Kovács Dániel: i. m. 165. o.</ref>
129. sor:
===Fürdők, szállodák===
A századfordulón gyorsan növekvő és az utazók körében is egyre népszerűbbé váló Budapesten természetes igény mutatkozott új szállodákra. A Duna-korzón és a Belvárosban álló, historizáló stílusú meglévő szállók után újabbak épültek a város egyik főútjának számító [[Rákóczi út]]on. Az 1914-ben megnyitott, [[Hikisch Rezső]] és [[Ágoston Emil]] tervei alapján épült 145 szobás [[Astoria Szálló (Budapest)|Astoria Szálló]] alapvetően elegánsan klasszicizáló épület, csak részleteiben mutatja a szecesszió hatását.<ref>{{opcit |n=Juhász Gyula |c=Szállodák (A mi Budapestünk) |k= |f= |o=34-36}}</ref> Néhány száz méterrel arrébb három évvel korábban adták át a 150 szobás [[Palace Szálló]]t.<ref>Juhász – Szántó: i. m. 26-27. o.</ref> Komor Marcell és Jakab Dezső alkotása ízig-vérig lechneri munka, amelyen a jellegzetes kerámiadíszek mellett népi ihletésű fatornác is megjelenik, a hetedik emelet magasságában. A ma is működő szálloda értékes belső tere, akárcsak az Astoriánál, a földszinten elhelyezkedő étterem. A Palace a második szinttől U alaprajzú – ez a kor lakóházainál is bevett elrendezés azt segítette elő, hogy minél több utcai szobát lehessen elhelyezni az épületben. Hasonló alaprajzzal épült fel a 173 szobás Park Szálló<ref>Juhász – Szántó: i. m. 36-37. o.</ref> a Rákóczi út végén, a Keleti pályaudvar szomszédságában 1912-re, Gondor Rezső tervei alapján.<ref>
A főváros mellett a vidék is számos értékes szállodaépülettel gazdagodott a korban. A Pannónia (ma Dacia) Szálloda [[Szatmárnémeti]]ben 1899–1902 között épült Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei alapján, akiknek ez volt az első nagyobb közös munkájuk.<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 162-163. o.</ref> Gazdagon díszített (az Iparművészeti Múzeum hatását mutató) homlokzatai, mázas cserépteteje, igényes belső kiképzése a Lechner-iskola legjobb munkái közé emelik az épületet, amely ma is eredeti funkciójában működik. Sajnos nem mondható el ugyanez a [[szentes]]i Petőfi Szállóról, amely 1896–1899 között épült Komor Marcell tervei alapján, ugyancsak Lechner hatása alatt. A két- és háromszintes épület homlokzatait, mivel a kerámia drágának bizonyult, vakolatból és gipszből kialakított növényi ornamentika és a Lechnertől ismerős sávok díszítik, a kupolákat mázas cserép helyett dombormintás bádoggal borították.<ref>Bagyinszki – Gerle: i. m. 96-97. o.</ref> A szállóban, amely az 1990-es évek óta üresen áll, színházterem is épült.<ref>{{cite web | url=http://hg.hu/cikk/epiteszet/13419-magyarorszag-elatkozott-szallodai/| title=Magyarország elátkozott szállodái|date=2011-11-22 |accessdate=2012-08-20 | publisher=hg.hu |format=html |language=magyar}}</ref>
139. sor:
[[Fájl:Gellért Gyogyfurdo - Budapest.jpg|bélyegkép|300px|A [[Gellért gyógyfürdő]] 2009-ben]]
[[File:Former Hungária Spa. Monument ID 11525. Now, Continental Hotel. Bronze Gate revolving door. - Budapest District VII. Dohány St 44.JPG|bélyeg|balra|[[Dohány utca]]i [[Hungária fürdő]]]]
Egyik legkésőbbi szecessziós szállóépületünk a budapesti [[Gellért gyógyfürdő|Gellért Hotel és Gyógyfürdő]], amely a tervezésére kiírt pályázat két első díjazott munkájának vegyítéseként, [[Hegedűs Ármin]]–[[Sebestyén Artúr]]–[[Sterk Izidor]] kollaborációjában épült fel. A két funkció ötvözése a korban egyáltalán nem szokatlan, de itt a legegységesebb és reprezentatívabb. Az 1909-től épített, de a háború miatt csak 1918-ban átadott, nagyméretű tömbön kupolás [[rizalit]]ok jelölik a szálloda és a fürdő szobordíszes bejáratait. A fürdő belsejét gazdagon díszítették színes ólomüvegekkel és Zsolnay-kerámiadíszekkel. A női részleg a második világháború alatt, egy belövésben megsemmisült, ám a férfi termálrészleg kék alaptónusú csempe- és mozaikburkolata a mai napig eredeti képét mutatja.<ref>{{cite web |
A főváros másik nevezetes szecessziós fürdőépülete a [[Dohány utca]]i [[Hungária fürdő]], amely a már meglévő Continental Szállodát kiegészítve épült fel [[Ágoston Emil]] tervei alapján, 1908–1909 között. A magasba törő rizalitok és ablakok által uralt, kővel borított homlokzat a Jugendstil hatását mutatja, e nemben a legszebbek közé tartozik Budapesten. Az ugyancsak igényesen kiképzett, széttolható üvegkupolával fedett fürdőcsarnok mára teljesen lepusztult, a homlokzatot a tönk széléről rekonstruálták eredeti formájára 2010-re, amikor az épület hotelként nyílt meg újra.<ref>A részleteket ld.: {{cite web | url=http://epiteszforum.hu/node/16674| title=Hungária Fürdő és a Hotel Zara – hiteles történet egy kivételes házról és együttműködésről|date=2010-08-18 |accessdate=2012-08-20 | publisher=epiteszforum.hu | author=Hegedűs Péter|format=html |language=magyar}}</ref>
237. sor:
==Sírépítmények==
[[Fájl:Schmidl-síremlék (1082. számú műemlék).jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A Lajta Béla tervezte Schmidl-síremlék a [[Kozma utcai izraelita temető]]ben]]
A századfordulós síremlékművészet igen gazdag és változatos részét alkotja a kor építészetének. [[Gerenday Antal]] és fia, [[Gerenday Béla]] Budapesten működő, a síremlékek piacát meghatározó cége mellett számos építész és szobrász maga is tervezett síremlékeket.<ref>Kovács Dániel: i. m. 195-196. o.</ref> Lajta Béla több tucatszor tervezett a budapesti zsidó temetőkbe, megbízásai személyes és családi síremlékektől az épület léptékig terjednek; a Salgótarjáni úti temetőben a ravatalozó és a kapuépítmény is az ő munkája. Léptékben és minőségben hasonló a [[Fiumei Úti Sírkert]]ben emelt árkádsor, Gerle Lajos és Hegedűs Ármin műve (1904–1908), amelyet Róth Miksa, Körösfői Kriesch Aladár, Dudits Andor, Stein János és Vajda Zsigmond mozaikjai díszítenek.<ref>Az árkádsor és környékének részletes leírását ld.: [http://www.nemzetisirkert.hu/nemzeti-pantheon/%C3%A1rk%C3%A1dsor]{{Halott link|url=http://www.nemzetisirkert.hu/nemzeti-pantheon/%C3%A1rk%C3%A1dsor |date=2018-11 }} (letöltés ideje: 2012-10-09)</ref>
Jelentős síremlékek a korból:
| |||