„Székelyföld történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
19 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
1. sor:
[[Fájl:Székely counties towns.PNG|bélyegkép|250px|jobbra|Székelyföld térképe ([[Aranyosszék]] nélkül)]]
Ez a szócikk a történelmi [[Székelyföld]], illetve a [[székelyek]] történelmét írja le a 13. századtól napjainkig. Székelyföld, mint közigazgatási egység a [[13. század]] elején jött létre, és az az [[1876-os megyerendezés]]ig létezett. A 2003-ban megalakult [[Székely Nemzeti Tanács]] célja, hogy a jelenleg [[Románia]] részét képző terület autonómiáját kivívja a jog és a demokrácia eszközével, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.<ref name=kronologia>{{hiv-web |url=http://www.sznt.ro/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=154&Itemid=4&lang=hu |cím=A Székely Nemzeti Tanács honlapja: Kronológia |elérés=20140120 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140110230948/http://www.sznt.ro/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=154&Itemid=4&lang=hu# |archívdátum=2014-01-10 }}</ref> Románia küszöbön álló regionális átszervezése<ref>{{hiv-web |url=http://reply.transindex.ro/?cikk=333 |cím=Románia jelenlegi területi felosztása és az abból adódó gondok |elérés=20140120 |dátum=20130221}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.3szek.ro/load/cikk/39392/uj_kozigazgatasi_felosztast_akar_b%C4%83sescu |cím=Új közigazgatási felosztást akar Băsescu |elérés=20140120 |dátum=20110521}}</ref> lehetőséget kínál Székelyföld, mint közigazgatási régió létrehozására (az autonómia statútumban foglalt terület, illetve az általa régiósítási szándékra készíttetett térkép alapján), mely első lépése lehetne a cél elérésének. Ebben a régiólétrehozási törekvésben erdélyi magyar politika többé-kevésbé támogatja.<ref>{{hiv-web |url=http://erdelyinaplo.ro/aktualis/varmegyerendszer_es_regios_utkereses |cím=Vármegyerendszer és régiós útkeresés |elérés=20140120 |dátum=20130411 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140201232454/http://erdelyinaplo.ro/aktualis/varmegyerendszer_es_regios_utkereses# |archívdátum=2014-02-01 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=356 |cím=A Néppárt régió-átalakítási terveit támadja az RMDSZ – Friss: néppárti reakció |elérés=20140120 |dátum=20130327}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.magyarhirlap.hu/sznt-szekelyfold-hatarai-nem-kepezhetik-vita-targyat |cím=SZNT: Székelyföld határai nem képezhetik vita tárgyát |elérés=20140120 |dátum=20131108}}</ref> Ugyanakkor megyei és helyi politikusok kezdeményezték a népszavazást Székelyföld, mint önálló fejlesztési régió kialakításához, hogy alapot teremtsenek a közigazgatási régió létrehozásához.<ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=152912&cim=szekelyfold_mint_fejlesztesi_regio_kiirhatjak_kovaszna_megyeben_a_nepszavazast |cím=Székelyföld mint fejlesztési régió – Kiírhatják Kovászna megyében a népszavazást |elérés=20140120 |dátum=20131115 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140203094342/http://erdely.ma/autonomia.php?id=152912&cim=szekelyfold_mint_fejlesztesi_regio_kiirhatjak_kovaszna_megyeben_a_nepszavazast# |archívdátum=2014-02-03 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/nepszavazas-a-fejlesztesi-regiorol |cím=Népszavazás a fejlesztési régióról |elérés=20140120 |dátum=20131127}}</ref>
==A székelyek eredete==
9. sor:
==A középkori Székelyföld társadalma==
A [[milkói püspökség|milkóviai püspökség]] levelei között, melyek 1096-1228 között íródtak, található egy oklevél, mely arról szól, hogy a székelyek már 1089-ben a jelenlegi Székelyföldön laktak.<ref>{{cite book |title=[[Benkő József (teológus)|Benkő József]]: Milkovia, sive antiqui Episcopatus Milkoviensis |language=latin |authorlink=Benkő József |publisher=Kurzböck, Bécs |year=1781 |pages=55-57}}</ref> Ennek ellenére a történészek egy része azt állítja, hogy a székelyek többsége csak később jelenik meg ezen a területen, sőt voltak, akik megkérdőjelezték a levél datálását, mint Szabó Károlyt, a ''Székely Oklevéltár'' I. kötetének szerkesztője,<ref name=lpp>{{hiv-web |url=http://www.sigillum.hu/rendszerek/tudomany/lorincz-puspok-levelenek-pere/ |cím=Lőrincz püspök levelének pere |elérés=20140125 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140111210838/http://www.sigillum.hu/rendszerek/tudomany/lorincz-puspok-levelenek-pere/# |archívdátum=2014-01-11 }}</ref> ellenben nem kérdőjelezi meg a levél eredetiségét, mint mások. László K. Ferenc, ''Lőrincz püspök levelének pere'' írásában alátámasztja, hogy miért fogadható el a keltezés, illetve ezáltal azt is alátámasztja,<ref name=lpp/> hogy a székelyek hamarabb vették birtokukba, mint azt ahogy egyes történészek állítják: a [[13. század]] végéig. Templomai többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban keltezettek, de tény, hogy ''Telegdszék'' (a későbbi Udvarhelyszék) székelyei a 12-13. században vándoroltak oda a mai [[Bihar megye]] területéről ([[Székelyhíd]], [[Mezőtelegd|Telegd]], [[Székelytelek]]).<ref>{{cite book |author=László László |coauthors=Vincze Zoltán |title=A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai (tankönyv) |publisher=Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár |year=1999 |pages=55-57 |isbn=9735422225}}</ref>
A magyar királyság határai nem állapodtak meg a Kárpátoknál, már az 1200-as évek elejétől elkezdődött a ''havasokon túli'' területek egységbe szerveződése. Legkésőbb ekkor alakult meg – ''mintegy Székelyföld folytatásaként''<ref name=elekes-mmh>{{hiv-web |url=http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf8617.pdf |cím=Elekes Lajos: Magyarok Moldvában és Havaselvén |elérés=20140212 |formátum=pdf |kiadó=adatbank.transindex.ro}}</ref> – a mai [[Buzău megye|Bodza megye]] és [[Prahova megye]] részein: [[Săcuieni megye]] (más néven: Saac, Săcueni, Secuieni (azaz székely).<ref>{{hiv-web |url=http://adevarul.ro/locale/ploiesti/saac-1_51a2fd34c7b855ff562d6c1b/index.html |cím=Regionalizarea în Prahova, între fostul Saac şi „canibalizarea vecinilor”. Cum a luat Prahova „partea leului” în secolul XIX |elérés=20140211 |formátum=html |nyelv=román |kiadó=adevarul.ro}}</ref> (A székelyek megtelepedése ezen a vidéken kapcsolatba hozható a [[Német Lovagrend|teuton lovagok]] 1221–1225 közötti délkelet-erdélyi várépítéseivel, de ugyanúgy lehetséges, hogy a székelyek területe a [[11. század]] elejétől vagy akár a honfoglalás előttről, ''nemcsak a mai Székelyföldet, hanem [[Săcuieni megye|Saac-ot]] is magába foglalta.''<ref>{{cite book |author=Constantin C. Giurescu |title=Județele dispărute din Țara Românească în seria: Arhiva pentru Știința și Reforma Socială vol. II |publisher=București |language=román |year=1930 |pages=8}}</ref>'')''
84. sor:
==A két világháború között==
[[Fájl:Tört Székelyföld.png|bélyegkép|250px|jobbra|A történelmi Székelyföld a mai [[Románia]] területén]]
Az [[őszirózsás forradalom]] után, a [[belgrádi fegyverszünet]] alapján a román hadsereg a [[Maros]] vonaláig kezdett előrenyomulni. Ekkor született meg az önálló [[Székely Köztársaság]] terve a [[Wilson elnök 14 pontja|wilsoni elvekre]] hivatkozva,<ref name=bn-szkt>{{hiv-web |url=http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/2003_2-3_12.pdf |cím=Bárdi Nándor: Paál Árpád Székely Köztársaság terve 1919-ből |elérés=20140129}}</ref> melyeket végül figyelembe se vettek a béketárgyalások során.<ref>{{hiv-web |url=http://mult-kor.hu/cikk.php?id=15974 |cím=Megszületett Woodrow Wilson, az USA 28. elnöke |elérés=20140125 |dátum=20040913}}</ref> A Wilson-elv szerint – az első [[Székely Nemzeti Tanács (1918)|Székely Nemzeti Tanács]] támogatásával – Székelyföld önálló kis állammá vált volna úgy, hogy néhány vonatkozásban mégis Magyarországhoz tartozzon. Haderejét a nagyrészt reguláris katonaságból épp átszerveződő [[Székely Hadosztály]] adta volna.<ref name=bn-szkt/> A [[marosvásárhely]]i székely nagygyűlés felkarolta a gondolatot, de a [[kolozsvár]]i Magyar Nemzeti Tanács és a budapesti kormány megbízottja ellenezték, mert szerintük túl korai és időszerűtlen volt az ötlet.<ref>{{hiv-web |url=http://www.szekelyfoldert.hu/autonomiakiskate.html |cím=Székelyföld autonómiájának története |elérés=20140126 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140203130828/http://www.szekelyfoldert.hu/autonomiakiskate.html# |archívdátum=2014-02-03 }}</ref> A Székely Hadosztály megkísérelte Magyarországot is megvédeni a megszálló román csapatok ellen, azonban a gyenge felszerelés és a magyar kormány közömbössége miatt eredménytelenül,<ref>{{hiv-web |url=http://www.trianonmuzeum.hu/kiallitasok/6-a-szekely-hadosztaly-honved-harcai-1918-1919.html |cím=A Székely Hadosztály honvédő harcai 1918-1919 |elérés=20140126 |dátum=20110707 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140201205705/http://www.trianonmuzeum.hu/kiallitasok/6-a-szekely-hadosztaly-honved-harcai-1918-1919.html# |archívdátum=2014-02-01 }}</ref> mivel a [[Károlyi Mihály-kormány]] a pacifista eszméktől vezérelve feloszlatta a magyar hadsereget.<ref>{{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/55.html |cím=Ország hadsereg nélkül (1918) |elérés=20140125}}</ref> A [[Tanácsköztársaság]] idején megpróbálták helyrehozni a hibát, Felállították a [[Vörös Hadsereg (magyar)|Vörös Hadsereget]] és megtámadták a románokat ([[1919-es magyar–román háború]]), az offenzíva azonban csúfosan összeomlott, a román hadsereg pedig megszállta egész Magyarországot. A Székely Köztársaság terve végül ki sem bontakozhatott.<ref>{{cite book |author=Egyed Ákos |title=A székelyek rövid története a megtelepedéstől 1918-ig |authorlink=Egyed Ákos |publisher=Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda |year=2006 |pages=288 |isbn=9789736651601}}</ref>
A trianoni békeszerződés aláírása után az erőszakosan románosító nemzetpolitika hatására sorra jelentek meg a „''Csak románul beszéljenek!''” feliratok a közintézmények és hivatalok falán. A kisebbségek anyanyelvének használatát tiltó sorozatos akciókat tetőzte az 1936. március 27-től életbe lépett új közigazgatási törvény, amely már egyenesen szigorú és megtorló intézkedések egész sorát írta elő az anyanyelv használatáért. 1938-ban ugyan megszületett a Kisebbségi Statútum, de kevés jelentőséggel bírt. Némi elenyésző változás az anyanyelvhasználat terén 1938 után volt észlelhető, de ezt a sürgető intézkedést is csupán külpolitikai érdekek hatására hozták meg.<ref>{{hiv-web |url=http://epa.oszk.hu/00000/00011/00168/pdf/EPA00011_Iskolakultura_2012-9_060-066.pdf |cím=Erdélyi magyar kisebbségi sorskédések a két világháború között |elérés=20140125}}</ref>
100. sor:
Az [[1950]]. [[szeptember 6.|szeptember 6]]-án életbe lépett 1950/5. számú törvény, amely megszüntette a két világháború között francia mintára kialakított közigazgatási rendszert (falu–község/város–járás–megye) és bevezette a szovjet mintára szervezett területi felosztást (község/város/municípium–rajon–tartomány). A reformot előkészítő szakértői anyagot a román kommunista vezetés részére Moszkvában készítették elő, és a [[Szovjetunió]]ból már románra fordítva küldték Bukarestbe.<ref>Arhivele Naționale Istorice Centrale (ANIC), fond Comitetul Central al PCR (fond CC PCR), Cancelarie, dosar 32/1950 és 81/1950.</ref><ref>{{cite book |author=Stefano Bottoni |title=Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960) |publisher= Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda |year=2008 |pages=22-23 |isbn=9789738468801}}</ref> A közigazgatási reform Erdély területén ugyanis 11 tartomány jött létre, ebből 9 román többségű volt. A négy „székely megyét” két tartományra osztották: Sztálin tartomány [[Brassó]] székhellyel (''a város nevét 1950-ben Sztálinvárosra változtatták'') és Maros tartomány [[Marosvásárhely]] központtal. Csík megyét például úgy osztották ketté, hogy Gyergyó vidéke Maros tartományhoz, míg Csík és Udvarhely Sztálin tartományhoz került. A régi Maros megyéhez ugyanakkor a román Balázsfalvát és a vegyes, de román többségű Dicsőszentmártont csatolták.<ref>{{cite book |author=Stefano Bottoni |title=Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960) |publisher= Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda |year=2008 |pages=25 |isbn=9789738468801}}</ref>
Szovjet nyomásra [[1952]]. [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] létrehozzák a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló [[Magyar Autonóm Tartomány]]t [[Marosvásárhely]] székhellyel,<ref>{{cite book |author=Stefano Bottoni |title=Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960) |publisher= Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda |year=2008 |pages=42-44 |isbn=9789738468801}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=136612&cim=45_eve_szuntettek_meg_a_maros_magyar_autonom_tartomanyt |cím=45 éve szüntették meg a Maros Magyar Autonóm Tartományt |elérés=20140125 |dátum=20130301 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204003806/http://erdely.ma/autonomia.php?id=136612&cim=45_eve_szuntettek_meg_a_maros_magyar_autonom_tartomanyt# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref> ahol a magyarság száma meghaladta a {{szám|564000}}-et (76,9%).
{{Bővebben|Magyar Autonóm Tartomány}}
Az [[1956-os forradalom]] hatására Erdélyben is szervezkedések kezdődtek, amelyet a [[Securitate]] hamar felszámolt, majd rengeteg magyar személyt elítéltek, sokan közülük a börtönben haltak meg, másokat szökés közben lőttek agyon.<ref>{{cite book |author=Stefano Bottoni |title=Sztálin a székelyeknél. A Magyar Autonóm Tartomány története (1952-1960) |publisher= Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda |year=2008 |pages=333-335 |isbn=9789738468801}}</ref> [[1958]]. [[szeptember 1.|szeptember 1]]-én 10 személyt pedig kivégeztek, közülük 9-en magyarok voltak, nagyobbrészt székelyek.<ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=68855 |cím=Felmentették Szoboszlay Aladárt és 56 társát |elérés=20140125 |dátum=20100517 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204004036/http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=68855# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref>
{{Bővebben|Az 1956-os forradalom és Románia|Szoboszlay-féle összeesküvés|Szoboszlay-per}}
111. sor:
Az [[1968]]-ban megejtett újabb közigazgatási átszervezés után megközelítőleg [[Hargita megye]], [[Kovászna megye]], és [[Maros megye]] egy része alkotja a Székelyföldet. A „hivatalos”-nak mondott román népszámlálás adatai szerint 1977-ben Hargita megye lakosságának 85 százaléka volt magyar, míg Kovászna megyében 78,4 százalék. Maros megye székely székeit, a történeti Marosszéket és Nyárád mentét több román többségű régióval bővítették ki, így a székelység számaránya 44,3 százalékra esett vissza.<ref name=3szek-rom>{{hiv-web |url=http://www.3szek.ro/load/cikk/41954/az_erdelyi_magyarsag_1918%E2%80%932011 |cím=Az erdélyi magyarság (1918–2011) |elérés=20140204 |dátum=20110827 |formátum=html |kiadó=3szek.ro}}</ref>
Az ún. szocialista iparosítás és a termelőerők észszerű elosztása ürügyén megváltoztatták az erdélyi városok etnikai arányait, beleértve a székelyföldi városokat is, mindezt a román nemzetstratégia jegyében. Ezzel párhuzamosan különösen az 1980-as években erősödött fel a pályakezdő erdélyi – és köztük a székelyföldi – magyar értelmiség Regátba való telepítése.<ref name=erdnapl-rom>{{hiv-web |url=http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-24/3en-2429.htm |cím=Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform állásfoglalása a Székelyföld etnikai jellegének megváltoztatása ellen |elérés=20140204 |dátum=20030617 |formátum=html |kiadó=hhrf.org |archívurl=https://web.archive.org/web/20150924030049/http://www.hhrf.org/erdelyinaplo/2003/3en-24/3en-2429.htm# |archívdátum=2015-09-24 }}</ref> [[Moldva|Moldvából]] 800 ezer románt telepítettek Erdélybe, de [[Havasalföld|Havaselvéről]] is sokan érkeztek. A tervszerű betelepítés Székelyföld városait sem kímélte, melynek első áldozata Marosvásárhely lett. Az erdélyi városokban az 1910-es népszámlálás adatai szerint a románok számaránya csak 19 százalék volt, ez néhány évtized alatt megváltozott. Székelyföld románosítása a megyeközpontok betelepítésével kezdődött, de a tömbmagyar térség etnikai fellazítására már nem került sor. A fejetlen gazdaságpolitika miatt eladósodott ország az 1980-as években rákényszerült a külföldi kölcsönök megadására, ezáltal a lelassult iparosítással párhuzamosan csökkent Székelyföld betelepítésének üteme is, ezt a román vezetés az iskolák elrománosításával próbálták „kiegyensúlyozni”. A székely megyeközpontokat a nyolcvanas években zárt városokká nyilvánították, ahová csak államalkotó románság telepedhetett. 1988-ban dolgozták ki a falurombolási tervet, melynek áldozatul a 180 házból álló székely település, [[Bözödújfalu]] esett, amelyet ugyanabban az évben vízzel árasztottak el.<ref name=3szek-rom/>
==Rendszerváltás után==
123. sor:
[[Szőcs Géza (költő)|Szőcs Géza]], az RMDSZ első három évének egyik meghatározó politikusa szerint a szervezet addigi alapvető belülről vezéreltségét, kívülről való irányítottság váltotta fel. Amíg [[Domokos Géza]] volt az RMDSZ elnöke, az erdélyi- és ebben a székelyföldi magyar politika felmutat homogén vonásokat. Ilyen a Bukarest-centrikusság, a konfliktuskerülés, a román politika legitimálása a Nyugat irányában, ami ellen az autonóm magyar erőket képviselő Szőcs Géza és a mögötte felsorakozók folyamatos harcot vívtak, míg a [[kolozsvári nyilatkozat]] elfogadásával ''elvi síkon'' kiütéses győzelmet nem arattak.<ref name=bzsa/>
Autonómiaügyben a [[2000-es évek]]ig nem történt komolyabb előrelépés a román és az RMDSZ politikában, annak ellenére, hogy erre megvolt az igény. [[2003]]-ban megalakult a politikai pártok fölött álló, közképviseleti elven szerveződő [[Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács|EMNT]],<ref>{{cite web |url=http://emnt.org/az-emnt-szabalyzata.html |title=Az EMNT szabályzata |accessdate=20140127 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131228012504/http://emnt.org/az-emnt-szabalyzata.html# |archivedate=2013-12-28 }}</ref> [[Tőkés László]], és [[Székely Nemzeti Tanács|SZNT]]<ref>{{cite web |url=http://www.sznt.ro/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=2%3Asznt&catid=1%3Abemutato&Itemid=3&lang=fa |title=SZNT: Magunkról |accessdate=20140127 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131227194435/http://www.sznt.ro/hu-sic/index.php?option=com_content&view=article&id=2%3Asznt&catid=1%3Abemutato&Itemid=3&lang=fa# |archivedate=2013-12-27 }}</ref> [[Csapó I. József]] vezetésével, hogy Székelyföld autonómiáját a jog és a demokrácia eszközével vívja ki, alkalmazva a nemzetközi jog kínálta lehetőségeket.<ref name=kronologia /> Utóbbi, az autonómia eléréséért több megmozdulást is szervezett, mint a ''székely szabadság napja'' (2013. március 10.)<ref name=30e>{{hiv-web |url=http://marosvasarhelyi.info/hirek/30-000-ember-tuntetett-marosvasarhelyen |cím=30.000 ember tüntetett Marosvásárhelyen |elérés=20140115 |dátum=20130310}}</ref> vagy a ''Székelyek Nagy Menetelése'' (2013. október 27.),<ref name=info1>{{cite web |url=http://mno.hu/kulfold_archiv/elkezdodott-a-szekelyek-nagy-menetelese-1192239 |title=Elkezdődött a Székelyek Nagy Menetelése |date=20131027 |accessdate=20131217 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131217220959/http://mno.hu/kulfold_archiv/elkezdodott-a-szekelyek-nagy-menetelese-1192239# |archivedate=2013-12-17 }}</ref> illetve további tömegmegmozdulásokat szervez a cél érdekében.<ref name=szszn2014>{{hiv-web |url=http://itthon.ma/erdelyorszag.php?cikk_id=2977 |cím=Az SZNT idén is megszervezi a Székely szabadság napját. Százezer résztvevő lesz? |elérés=20140115 |dátum=20140115}}</ref> 2004-ben több település is kiírta a népszavazást az autonómiáról, de ezeket a határozatokat a kormánymegbízottak (''prefektusok'') megtámadták<ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=7772&cim=a_prefektus_megtamadta_a_nepszavazassal_kapcsolatos_hatarozatot&autoid=14124&year=2011&month=05&day=01&what=archivum |cím=A prefektus megtámadta a népszavazással kapcsolatos határozatot |elérés=20140129 |dátum=20041213 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204013550/http://erdely.ma/autonomia.php?id=7772&cim=a_prefektus_megtamadta_a_nepszavazassal_kapcsolatos_hatarozatot&autoid=14124&year=2011&month=05&day=01&what=archivum# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref> és elérték érvénytelenítésüket,<ref>{{hiv-web |url=http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=12981&cim=vargyas_sem_szervezhet_autonomia_nepszavazast&autoid=18865&year=2009&month=09&day=08&what=archivum |cím=Vargyas sem szervezhet autonómia-népszavazást |elérés=20140129 |dátum=20050929 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204013721/http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=12981&cim=vargyas_sem_szervezhet_autonomia_nepszavazast&autoid=18865&year=2009&month=09&day=08&what=archivum# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref> így végül az SZNT [[2006]]-ban nemhivatalos népszavazást tartott 254 településen {{szám|395008}} szavazatra jogosult polgárának nyílt lehetősége szavazni Székelyföld autonómiájáról, az igenek részaránya 99,31% volt.<ref>{{hiv-web |url=http://kiszo.hhrf.org/?module=news&target=get&id=4509 |cím= Székelyföld – cél a közigazgatási egység |elérés=20140127 |dátum=20110610}}</ref> A 2009-ben 25 település által kiírt autonómia népszavazás is a 2004-es sorsára jutott.<ref>{{hiv-web |url=http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/03/11/elmarad_a_nepszavazas_szekelyfold_autonomiajarol/ |cím=„Elmarad” a népszavazás Székelyföld autonómiájáról |elérés=20140129 |dátum=20090311}}</ref> Ugyanakkor az RMDSZ középvezetők, megyei, illetve települési önkormányzati vezetők a 2010-es években már autonómia szükségessége mellett foglaltak állást,<ref>{{hiv-web |url=http://www.maszol.ro/index.php/belfold/12361-autonomia-onkritikat-gyakorolt-tamas-sandor-tanacselnok |cím=Autonómia: önkritikát gyakorolt Tamás Sándor tanácselnök |elérés=20140129 |dátum=20130513}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=136572 |cím=Ráduly Róbert: senki sem tömheti be a szánkat az alkotmánnyal! |elérés=20140129 |dátum=20130228 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204013720/http://erdely.ma/autonomia.php?id=136572# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://erdely.ma/autonomia.php?id=109594&cim=borboly_csaba_autonom_kozigazgatast_kell_megvalositanunk_video |cím=Borboly Csaba: autonóm közigazgatást kell megvalósítanunk – VIDEÓ |elérés=20140129 |dátum=20120131 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140204013553/http://erdely.ma/autonomia.php?id=109594&cim=borboly_csaba_autonom_kozigazgatast_kell_megvalositanunk_video# |archívdátum=2014-02-04 }}</ref> illetve a romániai küszöbön álló közigazgatási reform tervét kihasználva népszavazás kiírását kezdeményezték Székelyföld, mint fejlesztési régió (''ebben az esetben Hargita-, Kovászna- és a teljes Maros megyéről volt szó''),<ref>{{hiv-web |url=http://www.maszol.ro/index.php/belfold/18944-osszegyult-maros-megyeben-a-nepszavazashoz-szukseges-alairas |cím=Összegyűlt Maros megyében a népszavazáshoz szükséges aláírás |elérés=20140129 |dátum=20131009}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.szekelyhon.ro/aktualis/haromszek/haromszeken-kiirjak-a-referendumot |cím=Háromszéken kiírják a referendumot |elérés=20140129 |dátum=20131114}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/kiirtak-a-hargita-megyei-regios-nepszavazast |cím=Kiírták a Hargita megyei régiós népszavazást |elérés=20140129 |dátum=20131127}}</ref> illetve mint közigazgatási régió létrehozásáért,<ref name=szf-nsz2011h>{{hiv-web |url=http://kronika.hhrf.org/index.php?action=open&res=57113 |cím=Az egységes Székelyföldről szóló népszavazást tartanak március 11-én Kovászna megyében |elérés=20140129 |dátum=20111101 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140203010510/http://kronika.hhrf.org/index.php?action=open&res=57113# |archívdátum=2014-02-03 }}</ref> de eddig minden kezdeményezést megtámadott a román hatalom a kihelyezett kormánymegbízottjaik révén.<ref>{{hiv-web |url=http://www.slagerradio.ro/hirek/362-hirdec05nepszavazas |cím=Bíróságra viszi a prefektus a népszavazás ügyét |elérés=20140129 |dátum=20111205 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140202172701/http://www.slagerradio.ro/hirek/362-hirdec05nepszavazas# |archívdátum=2014-02-02 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/elbukott-nepszavazasi-kezdemenyezes.html |cím=Elbukott népszavazási kezdeményezés |elérés=20140129 |dátum=20131129 |archívurl=https://web.archive.org/web/20140219033744/http://www.polgaripart.ro/belfoldi-hirek/elbukott-nepszavazasi-kezdemenyezes.html# |archívdátum=2014-02-19 }}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/hir-597804 |cím=A kovásznai prefektus támadja a régiós népszavazást |elérés=20140129 |dátum=20131118}}</ref><ref>{{hiv-web |url=http://www.magyarhirlap.hu/hargita-megyeben-sem-lesz-regios-nepszavazas |cím=Hargita megyében sem lesz régiós népszavazás |elérés=20140129 |dátum=20131202}}</ref>
== Székely autonómiatörekvések ==
| |||