„Választófejedelem” változatai közötti eltérés

[[Kép:Balduineum Wahl Heinrich VII.jpg|bélyegkép|260px|''Codex Balduini Trevirensis'', a hét választófejedelem [[VII. Henrik német-római császár]] megválasztásakor, 1308 november 3227-én [[Frankfurt am Main|Frankfurt]]ban. A német királyt 11221356 óta hét választófejedelem választja meg a kölni, a mainzi és a trieri érsek, a rajnai palotagróf, a szász herceg, a brandenburgi őrgróf és a cseh király<ref>[http://mek.oszk.hu/01200/01267/html/06kotet/06r02f06.htm Nagy képes világtörténet - A császár és a választófejedelmek. Bajor LajcsiLajos. ÍvIV. Károly. Az arany bulla]</ref>]]

A Német-római Birodalom azon fejedelmei, akik a [1[13. század]] közepétől a német királyt, illetve a német-római cártcsászárt választották. Az uralkodót a birodalom megalapításától, azaz a [[Karoling-ház|Karolingok]] kihalásától ([[962]]) választották, de [[1125]]-ig, a [[száli-ház|száli frank dinasztia]] kihalásáig mindig az elhunyt király fiát, testvérét, vagy más közeli rokonát ismerték el uralkodónak. A testület eredete vitatott, először a [[Szász tükör|Sachsenspiegelben]] (a német újkorközépkor legrégebbi jogkönyvében, [[1220]]–[[1235]] körül) említik. Eredetileg az összes német uralkodónak választójoga volt, majd ezek számát fokozatosan csökkentették, és 13571239 körül rögzítették a választófejedelmek listáját. A magyarcseh király választójogát sokáig vitatták, de a gyakorlatban szinte mindig szavazott.