„Természet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ]]<nowiki/>→]] (toldalék hivatkozásba) AWB |
7 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
43. sor:
|pages=1309–1320
|doi=10.1111/j.1945-5100.2000.tb01518.x
}}</ref> .<ref>{{cite news
|title = Earth's Oldest Mineral Grains Suggest an Early Start for Life▼
|publisher = NASA Astrobiology Institute▼
▲|title=Earth's Oldest Mineral Grains Suggest an Early Start for Life
|date = 2001-12-24▼
▲|publisher=NASA Astrobiology Institute
|url = http://nai.arc.nasa.gov/news_stories/news_detail.cfm?ID=76▼
▲|date=2001-12-24
|accessdate = 2006-05-24▼
▲|url=http://nai.arc.nasa.gov/news_stories/news_detail.cfm?ID=76
|archiveurl = https://web.archive.org/web/20060928231649/http://nai.arc.nasa.gov/news_stories/news_detail.cfm?ID=76#
▲|accessdate=2006-05-24
|archivedate = 2006-09-28
}}</ref>
Kontinensek alakultak ki, aztán széttöredeztek és újraalakították a Föld felszínét évek százmilliói alatt, és egy időben egymásba ágyazódva szuperkontinenst alkottak. Durván 750 millió évvel ezelőtt az első ismert [[szuperkontinens]], [[Rodinia]] elkezdett széttöredezni. Később [[Pannotia]] és [[Pangaea]] alakult ki, mely utóbbi körülbelül 180 millió éve tört darabokra.
78 ⟶ 79 sor:
== Víz ==
{{bővebben|Víz}}
A [[víz]] (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H2O (dihidrogén-oxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C 101,3 kPa nyomáson. Egészen -48 Celsius-fokig túlhűthető.<ref>{{Cite web |url=http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered# |title=Archivált másolat |accessdate=2013-12-18 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20120826104939/http://www.cosmosmagazine.com/news/5015/waters-ultimate-freezing-point-discovered# |archivedate=2012-08-26 }}</ref> A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd [[halmazállapot]]ban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik. Dipólusmolekulák alkotják. A víz egy amfotervegyület, ami azt jelenti, hogy viselkedhet savként és bázisként is.
[[Fájl:Ocean Spokojny.JPG|thumb|256x256px|Óceánpart]]
=== Óceánok ===
112 ⟶ 113 sor:
Például fajok tömegei tűnhetnek el természeti katasztrófák (meteoritbecsapódás, eljegesedés, felmelegedés, kiszáradás) hatására. Az evolúciós változások más része adaptív: fajok tömege képződhet „a létért való küzdelem során”<ref name="Darwin">{{cite book |last=Darwin |first=Charles |authorlink = Charles Darwin |year=2006 |title=A fajok eredete |place=Budapest |publisher=TYPOTEX |url=http://darwin-online.org.uk/content/frameset?itemID=F381&viewtype=text&pageseq=20}}</ref> például egy-egy terület, élőhely újbóli benépesítésekor.
Az evolúció természetes kiválasztódáson alapuló elméletét először [[Charles Darwin]] és [[Alfred Russel Wallace]] vetette fel, a fajok eredetének, azaz a divergencia mechanizmusának részletes leírására először Darwin A fajok eredete ([[1859]]) című könyvének harmadik és negyedik fejezetében került sor. Darwin és Wallace munkássága alapján a természetes szelekció általi evolúció a tudományos közösségben és a laikus közönség széles körében egyaránt általánosan elfogadott ténnyé vált.<ref name="AAAS1922Resolution">{{ cite web |url=http://archives.aaas.org/docs/resolutions.php?doc_id=450 |title=AAAS Resolution: Present Scientific Status of the Theory of Evolution |date=December 26, 1922 |author=AAAS Council |publisher=American Association for the Advancement of Science }}</ref><ref name="IAP2006Statement">{{cite web |url=http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf |title=IAP Statement on the Teaching of Evolution |date=2006 |publisher=The Interacademy Panel on International Issues |accessdate=2007-04-25 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927094546/http://www.interacademies.net/Object.File/Master/6/150/Evolution%20statement.pdf# |archivedate=2007-09-27 }} Joint statement issued by the national science academies of 67 countries, including the [[United Kingdom|United Kingdom's]] [[Royal Society]]</ref><ref name="AAAS2006Statement">{{ cite web |url=http://www.aaas.org/news/releases/2006/pdf/0219boardstatement.pdf |title=Statement on the Teaching of Evolution |date=February 16, 2006 |author=Board of Directors, American Association for the Advancement of Science |publisher=American Association for the Advancement of Science }} from the world's largest general scientific society</ref><ref name="NCSEStatementsFromScientificOrgs">{{ cite web |url=http://www.ncseweb.org/resources/articles/8408_statements_from_scientific_and_12_19_2002.asp |title=Statements from Scientific and Scholarly Organizations |
Az 1930-as években a darwini szelekciót és a mendeli öröklődés elméletét a modern evolúciós szintézis foglalta közös keretbe, kapcsolatot teremtve ezzel az evolúció egységei (gének) és az evolúció mechanizmusa (természetes kiválasztódás) között. Ez az erőteljes magyarázó és bejósló erejű elmélet a modern biológia rendezőelvévé, s a földi élet sokszínűségének és történetének tudományos magyarázatává vált.<ref name="IAP2006Statement"/><ref name="AAAS2006Statement" /><ref name="NewScientistJan2008SpecialReport">{{ cite web |url=http://www.newscientist.com/channel/life/evolution |title=Special report on evolution |publisher=New Scientist |date=19 Jan 2008 }}</ref>
158 ⟶ 159 sor:
=== Esztétika és szépség ===
A természet [[szépség]]e időről időre visszatérő témája a [[művészet]]eknek. A természetet rendkívül sok költemény, könyv és egyéb írott anyag, valamit más művészeti alkotás, főleg kép örökíti meg. Sok esetben az erő is megjelenik a szépség mellett mint a természet fő tulajdonsága. A szépséggel kapcsolatos képzettársítást a [[Filozófia|filozófián]] belül az [[esztétika]] tudománya tanulmányozza. Bizonyos alapvető karakteren túl, amelyet a filozófusok szépként tudnak értékelni, a vélemények tarkasága végtelen.<ref>For an example of a range of opinions, see: {{cite web |url=http://www.wilderness.org/Library/Documents/Beauty_Quotes.cfm |title=On the Beauty of Nature |publisher=The Wilderness Society |accessdate=September 29, 2006 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20060909220214/http://www.wilderness.org/Library/Documents/Beauty_Quotes.cfm# |archivedate=2006-09-09 }} and [[Ralph Waldo Emerson]]'s analysis of the subject: {{cite book |last=Emerson |first=Ralph Waldo |year=1849 |title=Nature; Addresses and Lectures |chapter=Beauty |chapterurl=http://www.emersoncentral.com/beauty.htm}}</ref> A természet és a vadon fontos tárgya volt a világtörténelem bizonyos korszakainak.
[[Fájl:Méh és virág.JPG|thumb|240x240px|A virágok többek között a természet szépségének is szimbólumai]]
Bár a természeti csodákat a [[Zsoltárok könyve]] és [[Jób könyve]] is ünnepeli, a vadon bemutatása a festészeten keresztül az 1800-as években vált jelentőssé, különösen a romantikus mozgalom munkáin keresztül. Egy általános klasszikus művészeti elképzelés magában foglalja a mimelést, azaz a természet utánzását. A szépséggel kapcsolatos elképzeléseket színesíti, hogy a természet szépsége matematikai törvényeken keresztül megjelenő mintákkal is leírható.<ref>{{cite book | title=Survival of the Beautiful: Art, Science and Evolution | publisher=Bloomsbury | author=Rothenberg, David |isbn=1608192164| year=2011}}</ref>
165 ⟶ 166 sor:
{{bővebben|Világegyetem|Világűr|Földön kívüli élet}}
A [[világegyetem]] (latinosan univerzum) csillagászati fogalom, minden létező összességét jelenti.
Jelenlegi ismereteink szerint a világegyetem kora 13,82 milliárd év.<ref>[http://www.esa.int/For_Media/Press_Releases/Planck_reveals_an_almost_perfect_Universe Planck reveals an almost perfect Universe] 2013-03-22</ref> Az egyik legtávolabbi ténylegesen megfigyelt objektum, az UDFj-39546284 [[galaxis]].<ref>
A világegyetemben becslések szerint 100-800 milliárd galaxis található.
Az úgynevezett multiverzum elméletek szerint több különálló világegyetem létezik,<ref>[https://index.hu/tech/urkutatas/univ271107/ Egy másik univerzum létezésére találtak bizonyítékot?]</ref> az ilyen elméletekben a „világegyetem” szó tehát nem minden létező összességét jelenti.
Az égitestek közötti légüres térséget világűrnek nevezzük. A Föld légköre és a világűr között nincs éles [[határ]]. A legáltalánosabban elfogadott határvonal a Nemzetközi Asztronautikai Szövetség által meghatározott 100 kilométeres magasság (a Kármán-vonal),<ref>{{cite web|url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp|title=100 km – Altitude Boundary for Astronautics|publisher=FAI|language=angol|accessdate=2009-11-10|archiveurl=https://www.webcitation.org/5mqg4J7Nl?url=http://www.fai.org/astronautics/100km.asp#|archivedate=2010-01-17}}</ref> de a funkcionalizmus hívei szerint a világűr ott kezdődik, ahol már létezhet orbitális mozgás. Az Amerikai Egyesült Államokban – éppen emiatt a funkcionalista nézet miatt – a 80 km magasságig eljutott pilótákat már asztronautáknak nevezik, és a világűrt megjárt egyénként jegyzik be őket.<ref>{{cite web|url=http://www.nasa.gov/centers/dryden/news/NewsReleases/2005/05-57.html|title=X-15 Space Pioneers Now Honored as Astronauts|publisher=NASA|language=angol|accessdate=2009-11-10}}</ref>
Az űreszközök visszatérésekor 120 km magasságtól válik jelentőssé a légkör fékező hatása, a visszaúton tehát itt ér véget a [[világűr]]. A világűr területi felosztása földközpontú: bolygónktól kifelé induló térségekre osztjuk a teret az alacsony Föld körüli pályától az univerzum határáig.
Neve ellenére a világűr nem teljesen üres. Apró porszemcsék, molekulák és atomok formájában itt is van anyag, de sűrűsége olyan kicsi, amilyet a legjobb földi laboratóriumokban sem lehet előállítani.<ref>{{cite web|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes|title=Ultimate pressure of the order of 10<sup>–13</sup> Torr in an aluminum alloy vacuum chamber|author=Hajime Ishimaru|publisher=National Laboratory for High Energy Physics, Japán|language=angol|accessdate=2009-11-10}}{{Halott link|url=http://scitation.aip.org/getabs/servlet/GetabsServlet?prog=normal&id=JVTAD6000007000003002439000001&idtype=cvips&gifs=yes |date=2018-11 }}</ref> A világűrt 2,7 K hőmérsékletű kozmikus háttérsugárzás tölti be,<ref>{{cite web|url=http://www.konkoly.hu/evkonyv/infra/infra.html|title=Az infravörös égi háttér|author=Kiss Csaba-Ábrahám Péter|publisher=MCSE|language=magyar|accessdate=2009-11-10}}</ref> amely az ősrobbanás egyik fontos következménye.
A világűr felfedezése 1957. október 4-én indult a [[Szputnyik–1]] felbocsátásával, és azóta is töretlenül halad. A holdraszállás az [[Apollo-program]]ban, a vízfelfedezése a [[Mars (bolygó)|Marson]], esetleg a heliopauzát elérő [[Voyager-program|Voyager szondák]] kiemelkedő eredmények voltak, de mellettük számos más, az űr megismerését szolgáló, kevésbé látványos program is futott. Ezek a programok ötven év alatt több tudást adtak kezünkbe a világegyetemről, mint amennyit az előző több ezer évben tanultunk róla.
| |||