Főmenü megnyitása

Módosítások

3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
A tyrannosauroideák nyaka ''S'' alakú, farkuk hosszú, mint sok más theropodáé. Korai nemeik mellső lába hosszú, a ''Guanlong'' esetében nagyjából 60%-a a hátsó láb hosszának, és a coelurosaurusokra jellemzően három működő ujj található rajta.<ref name=xuetal2006/> A hosszú mellső végtag jellemző a kora kréta időszakban élt ''Eotyrannusra'',<ref name=huttetal2001/> az ''Appalachiosaurus'' esetében azonban ismeretlen.<ref name=carretal2005>{{cite journal|last=Carr|first=Thomas D.|coauthors=Williamson, Thomas E.; & Schwimmer, David R.|year=2005|title=A new genus and species of tyrannosauroid from the Late Cretaceous (middle Campanian) Demopolis Formation of Alabama|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=25|issue=1|pages=119–143|doi=10.1671/0272-4634(2005)025[0119:ANGASO]2.0.CO;2|url=http://www.bioone.org/perlserv/?request=get-abstract&doi=10.1671%2F0272-4634(2005)025%5B0119%3AANGASO%5D2.0.CO%3B2|accessdate=20090529}}</ref> A fejlett tyrannosauridák mellső lábai kisebbé váltak, a legszélsőségesebb példa a [[Mongólia|Mongóliában]] talált ''[[Tarbosaurus]]'', melynek felkarcsontja, már csak a combcsont hosszának negyedét éri el.<ref name=holtz2004/> Emellett a mellső láb harmadik ujja is egyre kisebb lett. Ez az ujj változatlan maradt a bazális ''Guanlongnál'',<ref name=xuetal2006/> de a ''Dilong'' esetében a másik kettőnél jóval gyengébbé vált.<ref name=xuetal2004/> Az ''Eotyrannusnak'' még mindhárom ujja használható volt,<ref name=huttetal2001/> a tyrannosauridáknak azonban csak két ujja maradt, habár egy elcsökevényesedett maradvány látható némelyik egyednél.<ref name=quinlanetal2007>{{cite journal|last=Quinlan|first=Elizibeth D.|coauthors=Derstler, Kraig; & Miller, Mercedes M.|year=2007|title=Anatomy and function of digit III of the ''Tyrannosaurus rex'' manus|journal=Geological Society of America Annual Meeting - Abstracts with Programs|pages=77|url=http://gsa.confex.com/gsa/2007AM/finalprogram/abstract_132345.htm|accessdate=20090529}} [csak kivonat]</ref> A legtöbb coelurosaurusnál, amelynél a mellső láb harmadik ujja eltűnt, a második ujj lett a legnagyobb.
 
A tyrannosauroideák jellemző tulajdonságai közé tartozik a csípőcsont elülső részének felső végén levő konkáv bemetszés, az éles körvonalú függőleges redő a csípő külső felületén, ami az [[ízvápa|ízvápától]] ''(acetabulum)'' (a csípő foglalattól) felfelé kiszélesedik, valamint egy óriási „csizma” a [[szeméremcsont]] végén, aminek a hossza nagyobb, mint a szeméremcsont fele.<ref name=holtz2004/> Ezek a jellemzők valamennyi ismert tyrannosauroideánál megtalálhatók, beleértve a csoport olyan bazális tagjait is, mint a ''Guanlong''<ref name=xuetal2006/> és a ''Dilong''.<ref name=xuetal2004/> Az ''[[Aviatyrannis]]nak'' vagy ''[[Stokesosaurus]]nak'' a szeméremcsontja nem ismert, de a csípője tyrannosauroidea jellegzetességeket mutat.<ref name=rauhut2003a>{{cite journal|last=Rauhut|first=Oliver W.M.|year=2003|title=A tyrannosauroid dinosaur from the Upper Jurassic of Portugal|journal=Palaeontology|volume=46|issue=5|pages=903–910|doi=10.1111/1475-4983.00325}}</ref> A tyrannosauroideák hátsó lába a legtöbb theropodáéhoz hasonlóan négyujjú, azonban az első lábujj (a [[öregujj|hallux]]) nem érintkezett a talajjal. A hátsó láb a testmérethez viszonyítva hosszabb, mint a legtöbb theropodáé, és a gyors, futó állatok arányossági jellemzői figyelhetők meg rajta, mint például a meghosszabbodott [[sípcsont]] és [[lábközépcsont]]ok.<ref name=holtz2004/> Ezek az arányok megmaradtak a felnőtt ''Tyrannosaurusnál'' is,<ref name=brochu2003>{{cite journal|last=Brochu|first=Christopher R.|year=2003|title=Osteology of ''Tyrannosaurus rex'': insights from a nearly complete skeleton and high-resolution computed tomographic analysis of the skull|journal=Society of Vertebrate Paleontology Memoirs|volume=7|pages=1–138|doi=10.2307/3889334|url=http://www.vertpaleo.org/publications/memoirs.cfm|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071212211311/http://www.vertpaleo.org/publications/memoirs.cfm#|archivedate=2007-12-12}}</ref> annak ellenére, hogy valószínűleg képtelen volt a futásra.<ref name=hutchinsongarcia2002>{{cite journal|last=Hutchinson|first=John R.|coauthors=& Garcia, Mariano .|year=2002|title=''Tyrannosaurus'' was not a fast runner|journal=Nature|volume=415|issue=6875|pages=1018–1021|doi=10.1038/4151018a}}</ref> A tyrannosauridák harmadik lábközépcsontjának felső vége beékelődik a második és negyedik lábközépcsont közé, egy arctometatarsusnak nevezett struktúrát hozva létre.<ref name=holtz2004/> Az arctometatarsus megtalálható az ''Appalachiosaurusnál'',<ref name=carretal2005/> de nem tisztázott, hogy jelen volt-e az ''Eotyrannusnál''<ref name=huttetal2001/> vagy a ''[[Dryptosaurus]]nál'' is.<ref name=carpenteretal1997>{{cite journal|last=Carpenter|first=Kenneth|coauthors=Russell, Dale A.; Baird, Donald; & Denton, Robert|year=1997|title=Redescription of the holotype of ''Dryptosaurus aquilunguis'' (Dinosauria: Theropoda) from the Upper Cretaceous of New Jersey|journal=Journal of Vertebrate Paleontology|volume=17|issue=3|pages=561–573|url=http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/17-561-573.cfm|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100715095911/http://www.vertpaleo.org/publications/jvp/17-561-573.cfm#|archivedate=2010-07-15}}</ref> Ez a képződmény a fejlettebb [[ornithomimidae|ornithomimidáknál]], [[troodontidae|troodontidáknál]] és [[caenagnathidae|caenagnathidáknál]] szintén megtalálható,<ref name=holtz1994>{{cite journal|last=Holtz|first=Thomas R.|year=1994|title=The phylogenetic position of the Tyrannosauridae: implications for theropod systematics|journal=Journal of Palaeontology|volume=68|issue=5|pages=1100–1117|url=http://jpaleontol.geoscienceworld.org/cgi/content/abstract/68/5/1100|accessdate=20090529}}</ref> de nem ismert az olyan bazális tyrannosauroideáknál, mint a ''Dilong'', ami a konvergens evolúció jele.<ref name=xuetal2004/>
 
== Taxonómia és rendszertan ==
A ''Tyrannosaurust'', ahogy a Tyrannosauridae családot is [[Henry Fairfield Osborn]] nevezte el 1905-ben.<ref name=osborn1905>{{cite journal|last=Osborn|first=Henry F.|year=1905|title=''Tyrannosaurus'' and other Cretaceous carnivorous dinosaurs|journal=Bulletin of the American Museum of Natural History|volume=21|pages=259–265|url=http://digitallibrary.amnh.org/dspace/handle/2246/1464|accessdate=20090529}}</ref> A név az [[ógörög nyelv|ógörög]] τυραννος/''türannosz'' ('zsarnok') és a σαυρος/''szaürosz'' ('gyík') szavak összetételéből származik. A Tyrannosauroidea öregcsaládnevet először egy brit őslénykutató, Alick Walker publikálta egy újságcikkben, 1964-ben.<ref name=walker1964>{{cite journal|last=Walker|first=Alick D.|year=1964|title=Triassic reptiles from the Elgin area: ''Ornithosuchus'' and the origin of carnosaurs|journal=Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences|volume=248|pages=53–134|doi=10.1098/rstb.1964.0009}}</ref> Az ''-oidea'' utótag, melyet gyakran használnak az állatok öregcsaládjainál, a görög ειδος/''eidosz'' ('forma') szóból ered.<ref name=liddellscott>{{cite book|last=Liddell|first=Henry G.|coauthors=& Scott, Robert|year=1980|title=Greek-English Lexicon |edition=Abridged Edition|publisher=Oxford University Press,|location=Oxford|isbn=0-19-910207-4}}</ref>
A tudósok általánosan elismerik a Tyrannosauroidea öregcsaládot, melybe a tyrannosauridák és közvetlen leszármazottaik is beletartoznak.<ref name=walker1964/><ref name=bonaparteetal1990>{{cite journal|last=Bonaparte|first=José F.|coauthors=Novas, Fernando E.; & Coria, Rodolfo A.|year=1990|title=''Carnotaurus sastrei'' Bonaparte, the horned, lightly built carnosaur from the Middle Cretaceous of Patagonia|journal=Contributions in Science (Natural History Museum of Los Angeles County|volume=416|pages=1–42|url=http://www.nhm.org/research/publications/Contributions_in_Science/CS416.pdf|format=PDF|accessdate=20090529}}</ref> A [[filogenetikus rendszertan]] gerinces őslénytanban való megjelenésével azonban a [[klád]]ot több definícióval látták el. Paul Sereno volt az első, aki 1998-ban ág-alapú [[taxon]]ként definiálta a Tyrannosauroideát, belefoglalva az összes olyan [[faj]]t, amely újabb keletű közös őssel rendelkezik a ''Tyrannosaurus rex'' fejlődési vonalán, mint a [[neornithes|neornithes madarakén]].<ref name=sereno1998>{{cite journal|last=Sereno|first=Paul C.|year=1998|title=A rationale for phylogenetic definitions, with application to the higher-level taxonomy of Dinosauria|journal=Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie Abhandlungen|volume=210|issue=1|pages=41–83}}</ref> Hogy a család még zártkörűbbé váljon, Thomas Holtz 2004-ben úgy változtatta meg a definíciót, hogy csak azok a nemek tartozzanak bele, amelyek közelebb állnak a ''Tyrannosaurus rexhez'', mint az ''[[Ornithomimus|Ornithomimus veloxhoz]]'', a ''[[Deinonychus|Deinonychus antirrhopushoz]]'' vagy az ''[[Allosaurus|Allosaurus fragilishoz]]''.<ref name=holtz2004/> 2005-ben Sereno egy új definíciót jelentetett meg, kizárva az ''Ornithomimus edmontonicust'', a ''[[Velociraptor|Velociraptor mongoliensist]]'' és a ''[[Troodon|Troodon formosust]]''.<ref name=sereno2005>{{cite web|last=Sereno|first=Paul C.|year=2005|url=http://www.taxonsearch.org/dev/taxon_edit.php?Action=View&tax_id=350|title=Stem Archosauria – TaxonSearch, Version 1.0|accessdate=20090529|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071226232214/http://www.taxonsearch.org/dev/taxon_edit.php?Action=View&tax_id=350#|archivedate=2007-12-26}}</ref>
[[Fájl:Laelaps-Charles Knight-1897.jpg|bélyegkép|jobbra|190px|Charles R. Knight 1897-ben készült képe a két harcoló ''Laelapsról'' (mai nevén ''[[Dryptosaurus]]''). Ez a bazális tyrannosauroidea [[Észak-Amerika]] keleti részéről ismert, ahol hosszú ideig fennmaradt]]
[[Fájl:Palais de la Decouverte Tyrannosaurus rex p1050042.jpg|bélyegkép|190px|jobbra|A legutolsó és egyben legnagyobb tyrannosauroidea, a ''Tyrannosaurus rex'']]
165 316

szerkesztés