„Ózonréteg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 130.43.198.84 (vita) szerkesztéséről Misibacsi szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
0 forrás archiválása és 2 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
||
14. sor:
Az ózon magas napvédő faktorszáma nélkül nem létezne a szárazföldi élet, az ultraibolya sugárzás darabokra törné az élő szervezetek [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-ét, és felbontaná a [[sejt]]jeikben lévő [[kémiai kötés]]eket.
Az ózonnak nem csak jótékony, hanem káros hatása is van. A [[troposzféra|troposzférában]] (főként földközelben), mint levegőszennyező anyag, üvegházgázként viselkedik, vagyis gátolja a hő visszasugárzását. Emellett a közvetlenül belélegezhető ózon légúti betegségek kialakulását idézheti elő. A sztratoszférában azonban jótékony, hűtő hatást fejt ki, amely az ózonlyuk megjelenésével csökken. Az [[Az ENSZ Környezetvédelmi Programja|UNEP]] eredményei szerint az ózon [[üvegházhatás]]a kétszeresen felülmúlja a sztratoszférabeli ózon hűtő hatását.<ref>http://www.gcrio.org/ipcc/qa/0.4.html{{Halott link|url=http://www.gcrio.org/ipcc/qa/0.4.html |date=2018-11 }}</ref>
Az ózon természetes körülmények között a talaj közeli levegőben csak igen kis mennyiségben fordul elő, hatása káros az élővilágra nézve. A 20. században megtöbbszöröződött talaj közelében található ózon mennyisége. A mért csúcsértékek ötszörösen meghaladták a légköbméterenkénti kb. 70 mikrogrammos természetes csúcsértéket. A talajközeli levegőben lévő ózon a nitrogén-oxidok (NO, NO<sub>2</sub>), a szén-monoxid (CO) és a reaktív szénhidrogének napfény hatására lejátszódó kémiai reakcióval képződik.
61. sor:
* olyan mikroszkópikus egysejtű növények pusztulása következhet be, amelyek az óceáni tápláléklánc alapját képezik. A [[tenger]]ek [[plankton]]ját károsítja, így az kevesebb [[szén-dioxid]]ot tud kivonni a légkörből, gyorsítva ezzel a [[globális felmelegedés]]t és megbontva a tengeri táplálékláncot.
* egyes halfajok (például: szardella, makréla) ivadékai elpusztulhatnak
* haszonnövények (például [[kukorica]]) esetében genetikai mutációkat idézhet elő. Az UNEP megfigyelései szerint az ózonkoncentráció csökkenése a növényi [[Dezoxiribonukleinsav|DNS-molekulák]] nagy fokú károsodását okozza.<ref>'Environmental effects of ozone depletion: Interim summary', UNEP, 1999. szeptember, http://www.gcrio.org/ozone/unep1999.summary.html{{Halott link|url=http://www.gcrio.org/ozone/unep1999.summary.html |date=2018-11 }}</ref> A hüvelyes növények (például [[bab]], [[borsó]]) terméshozama eshet. Mindezek érzékenyen hatnak az élelmiszer-ellátásra.
== Tárgyalások az ózonréteg védelméről ==
| |||