„Lamberg-kastély (Mór)” változatai közötti eltérés

A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg, akinek az egyik lányát egy Lamberg nevű gróf, Lamberg Ferenc Antal vette feleségül. A németországi eredetű gróf [[Lamberg család]] tagjai közül [[1764]]-ben Lamberg Ferenc Antalt, [[1791]]-ben pedig Lamberg Fülöp Józsefet honosították Magyarországon. A fent említett gróf elhatározta, hogy nyári rezidenciának egy kastélyt építépíttet Móron. Az általa megbízott építész [[Fellner Jakab]] volt, akia megtervezteklasszicizáló és felépítette akéső [[barokk]] (copf) stílusú kastélytkastély tervezése és [[1762]] - [[1766]]-ig tartó kivitelezése a méltán híres magyar építész nevéhez fűződik. [[1763]]-ban aegy földrengés - a [[Láncos-kastély]]hoz hasonlóan - olyannyira megrongálta a készülő rezidenciátkastélyt, hogy a grófnak egy ideig szüneteltetnie kellett az építkezést. MajdElkészülte miutánután, elkészültaz eredeti elképzelés szerint, nyári rezidenciának, használtákilletve eztvadászkastélynak ahasználták kastélytaz épületet. 1810-ben ismét földrengés rázta meg az épületimpozáns kastélyt, s ekkor két oldal-szárnyánakoldalszárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, ígyaz ekkor felépített kőkerítéssel együtt pedig egy zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.

Az 1848-as forradalom eseményeihez kapcsolódik a móri kastély tulajdonosának, gróf [[Lamberg Ferenc Fülöp]] altábornagynak a halála, akit az uralkodó szeptember 25-én királyi biztosnak és katonai főparancsnoknak nevezett ki a forradalom leverésére. Lamberg azonban - naplójának tanúsága szerint - közvetíteni próbált az uralkodóház és a magyar nemzet között, szándékát azonban a forradalmi tömeg félreértette, és szeptember 28-án a pesti hajóhídon felkoncolta. (A köztudatban Lambergről sokáig az az egyoldalú kép élt, amelyet [[Petőfi Sándor]] az ''Akasszátok felföl a királyokat'' című versében kialakított.)

Amikor1850-ben Lamberg Ernesztina feleségül ment Temerini Szécsen Antal grófhoz, ezt követően a Szécsen család lett a kastély tulajdonosa. Közel száz évvel később, 1945. március 18-án a szovjetek megérkeztek a kastélyba és, a ház urát, Szécsen Miklós grófot megmotozták és a zsebében egy pisztolyt találtak, ezami számukra elég ok volt arra, hogy őt és feleségét, Rédei Esterházy Alice grófnőt félreállítsák, majd később agyonlőjék. A szovjet katonák értékeket, kincseket keresve feldúlták a kastélyt. Eközben a levéltárat és a könyvtárt teljesen megsemmisítették. A kastély kifosztva, bútorok nélkül várta, hogy szebb idők következzenek be, ez azonban néhány évtizedig még váratott magára. 1945 után szociális célokra fordították az épületet, falai között szociális bérlakások kaptak helyet, de működött benne idősek otthona és óvoda is. Az 1970-es évek az alapos felújítással teltek, hogy aztán a kastély 1978-ban teret adhasson a közművelődésnek, a könyvtár és a művelődési ház itt történő elhelyezésével.

A belső falakat egykor színpompás falfestések, seccók díszítették. A feltárt töredékek szerint, minden bizonnyal kvalitásostehetséges rokokó festő készítette őket. 1945 után könyvtárat helyeztek el benne, majd egy állandó szőlészeti és borászati kiállítást. Az emeleti díszterem és a mellette lévő női szalon falain ma is láthatóak a falfestmények maradványai. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfiladeos” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni). A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy [[19. század]]i, [[romantikus]] kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni.

Az egykori kis vízesés helyén pedig ma ivókút található, mely [[Nagy Benedek]] és [[Korompai Péter]] szobrászművész alkotása. Ennek fontos része a bukfencező, kezében íjat tartó angyalt ábrázoló szobor. A II. Világháború után romos állapotúvá vált kútházat 1980-82 között építették újjá. A szépen helyreállított épület ma Kováts Judit fazekasmester műhelyeként funkcionál. A kertet [[1990]]-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. A kastélyparkot szobrok díszítik, és itt található a Zenepavilon, amelyben nyaranta zenei esteket, koncerteket, szabadtéri előadásokat, sőt esküvőket is szerveznek. Mellette áll az a [[francia juhar|francia juharfa]], amely a fajta legnagyobb magyarországi példánya. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amelyben galambokkakas, tyúkok és tyúkokgalambok élnek. A madárház kovácsoltvas elemeit az 1995-ben Móron rendezett kovácstalálkozó résztvevői készítették Ecsedi Mária grafikus tervei alapján. A Diós Tibor vezetésével végzett alkotó munkában Miklós Attila és Eigelt Róbert vettek még részt, akik az érdekes mintázatú kovácsolt elemekbe saját monogramjukat is beillesztették.