Főmenü megnyitása

Módosítások

Nincs méretváltozás ,  11 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 87.97.27.168 (vita) szerkesztéséről BenKor szerkesztésére
Dorinácskaaa{{Taxobox
|name = Jegesmedve
|status = VU
[[Fájl:Polar Bear.jpg|thumb|250px]]
 
A Dorinaa'''jegesmedve''' ''(Ursus maritimus'', korábban ''Thalarctos maritimus)'' a [[ragadozók]] rendjébe, ezen belül a [[medvefélék]] családjába tartozó, az [[Északi-sarkvidék]]en élő [[Emlősök|emlősfaj]], rendjének második legnagyobb tagja.
 
== Előfordulása ==
A Dorinajegesmedve elterjedési területe az [[Északi-sark]]vidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti.
Csak a párzásnál mennek stabil helyre.
 
 
== Életmódja ==
A Benkó Dorinajegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját [[territórium (biológia)|territórium]]ot sem tart. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen a jégmezők nemigen szolgálnak bőséges táplálékkal, és viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Zsákmány után kutatva akár napi 70 km-es távolságot is megtesznek. Míg sok más medvefaj étrendjén igen jelentős a növényi eredetű táplálékok szerepe, a jegesmedve csak a sarki nyár hónapjaiban fogyaszt egy kevés [[zuzmó]]t, [[mohák|mohát]] vagy bogyót, de azt is csupán étrendi kiegészítésként. Táplálékának zöme állati eredetű, s mivel a [[Sarkvidékek|sarkvidék]] zord körülményei közt nemigen válogathat, szinte mindent megeszik. Ez a hatalmas, talán lomhának tűnő állat nagy ügyességgel halászik, ha pedig vadászik, kitartóan üldözi zsákmányát. A hal mellett egyik kedvenc táplálékát a [[fóka|fókák]] képezik, de olykor madarakat és [[rénszarvas]]okat is zsákmányul ejt, sőt a dögöt sem veti meg. A jegesmedve egyébként az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége jóformán nincsen. A [[kardszárnyú delfin]]en, a [[nagy ámbráscet]]en és a [[grönlandi cápa|grönlandi cápán]] kívül talán csak a [[rozmár]]ok hatalmas agyarai jelentenek számára veszedelmet, rozmár azonban legfeljebb csak akkor támad jegesmedvére, ha a fiatal rozmárokat védi.
A jegesmedvék kitűnő úszók. Úszás közben akár a tíz kilométeres sebességet is elérhetik. Fejjel előre ugranak bele a vízbe, mint a kutyák, és úszás közben a kutyaúszáshoz hasonlóan csak mellső lábukat használják, hátsó lábukat maguk után húzzák. Nyitott szemmel merülnek a víz alá, s ott akár két percig is kibírják levegővétel nélkül.
 
 
== Táplálék és vadászat ==
A Dorinajegesmedve fő tápláléka a [[fóka]], jóllehet általában csak a fókazsírt, a bőrt és a belsőségeket eszi meg, a húst nem. Egy léknél áll lesben vagy lopakodva közelíti meg áldozatát, amikor a fókacsapat a jégen napozik. Mancsával végzetes csapást mér a fóka vékony koponyájára. Nyár végén, ősz elején a jegesmedvék [[bálna]]- és [[rozmár]]tetemek után kutatnak a partvidéken. Olykor tíz-húsz jegesmedvéből álló csoportot lehet megfigyelni, amint tetemekből lakmároznak. Ebben az évszakban nagyobb kiterjedésű szárazföld áll rendelkezésre a vadászatra, így a jegesmedvék táplálkozása is változatosabb, hiszen szárazföldi emlősöket is esznek, például rénszarvasokat is.
 
== Érdekességek ==
[[Fájl:Ursus maritimus us fish.jpg|thumb|250px|Jegesmedve ''(Ursus maritimus)'' bocsok]]
 
A Dorinácskajegesmedve igen jól alkalmazkodott az északi [[sarkvidék]] hidegéhez. Bundája olyan jól szigetel, hogy a jegesmedve gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva, hőkamerával majdnem észrevehetetlen a hideg tájban. Ez okozza azonban sebezhetőségét is, meleg időben sem képes hőt leadni és már viszonylag alacsony hőmérsékleten is hőgutát kap. A hőszigetelésben nemcsak vastag bundájának jut kiemelkedő szerep, hanem a bőr alatti zsírrétegnek is, amely egy-egy bőséges időszakot követően több cm vastag is lehet. A zsírréteg nemcsak hőszigetelést, vagy mechanikai védelmet jelent az állat számára, hanem tartalék tápanyagforrást is a zsákmányban szűkös időszakokra. Bundája valójában nem egybefüggő fehér, hanem optikai csalódásként a fényvisszaverődés miatt látjuk annak. A fehér szőrszálak közt üreges, átlátszó szálak helyezkednek el. Szerepük, a hőszigetelés illetve az úszás könnyítése. Alatta a bőre fekete. Az üreges szőrszálak abban is segítenek az állatnak, hogy úszás közben nagyobb legyen a felhajtóereje. A jegesmedve bundája és zsírja az ember figyelmét is felkeltette, s emiatt az északi eszkimók már évezredek óta vadásszák ezeket az állatokat. Az utolsó néhány évszázadban azonban a jegesmedvék irtása egyre nagyobb, aggasztó méreteket öltött.
 
A jegesmedve és a [[grizzly medve]] olykor a természetben is kereszteződik, habár a hibridek rendkívül ritkák.<ref>A [http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=7086 ''Fotó a félig jegesmedve, félig grizzli medvéről''] [[Geographic.hu]] [[2006]]. [[május 15.]]</ref>
36 929

szerkesztés