„Szerkesztő:BélaBéla/Polimer” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
3. sor:
Változatos tulajdonságaiknak köszönhetően<ref name="PC1">{{Cite book | last1 = Painter | first1 = Paul C. | last2 = Coleman | first2 = Michael M. | title = Fundamentals of polymer science : an introductory text | year = 1997 | publisher = Technomic Pub. Co. | location = Lancaster, Pa. | isbn = 978-1-56676-559-6 | page = 1 }}</ref> mind a mesterséges, mind a természetes polimerek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a mindennapokban.<ref name="MBB1">{{Cite book | last1 = McCrum | first1 = N. G. | last2 = Buckley | first2 = C. P. | last3 = Bucknall | first3 = C. B. | title = Principles of polymer engineering | year = 1997 | publisher = Oxford University Press | location = Oxford ; New York | isbn = 978-0-19-856526-0 | page = 1 }}</ref> A természetes polimereknek, például a [[fehérje|fehérjéknek]] és [[nukleinsavak]]nak alapvető szerepük van az élő szervezetek működésében, míg a mesterségesen előállított polimerek, mint a [[polietilén]] vagy a [[polisztirol]] ma már az élet minden területén megtalálható [[szerkezeti anyagok]].
A polimer kifejezés a görög πολύς (''polus'' = sok) and μέρος (''meros'', = rész) szavakból származik és [[Jacob Berzelius]] alkotta meg 1833-ban, de ő még más értelemben használta, mint azt ma tesszük.<ref>Berzelius azokat a vegyületeket nevezte polimereknek, melyek tapasztalati összegképlete egymás egész számú többszöröse volt, például az acetilén (C<sub>2</sub>H<sub>2</sub>) és a benzol (C<sub>6</sub>H<sub>6</sub>).</ref><ref>{{cite journal|author=Jensen, William B. |year=2008|title=Ask the Historian: The origin of the polymer concept|journal=Journal of Chemical Education|volume=85|issue=5|pages=624–625|doi=10.1021/ed085p624|url=http://www.che.uc.edu/jensen/W.%20B.%20Jensen/Reprints/141.%20Polymer.pdf |bibcode=2008JChEd..85..624J}}</ref> A polimerek, mint kovalens kötésekkel kapcsolódó ismétlődő egységekből felépülő makromolekulák létezését elsőként [[Hermann Staudinger]] feltételezte 1920-ban,<ref>{{cite journal | last1 = Staudinger | first1 = H | year = 1920 | title = [https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3481298;view=1up;seq=1283 "Über Polymerisation"] (On polymerization) | url = | journal = Berichte der Deutschen Chemischen Gesellschaft | volume = 53 | issue = 6| pages = 1073–1085 | doi=10.1002/cber.19200530627}}</ref> de hipotézisének bizonyítása még egy évtizedet váratott magára.<ref>{{cite book|last1=Allcock|first1=Harry R.|last2=Lampe|first2=Frederick W.|last3=Mark|first3=James E.|title=Contemporary Polymer Chemistry|publisher=Pearson Education|edition=3|year=2003|page=21|isbn=978-0-13-065056-6}}</ref>
==Források==
| |||