„Hippói Szent Ágoston” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
126. sor:
=== Tanítása Istenről ===
{{Bővebben|Szent Ágoston tanítása Istenről}}
Az ágostoniÁgostoni tanításban Isten felfoghatatlan, de nem leírhatatlan, van valami a teremtett világban, ami alapján fogalmat alkothatunk róla. A teljes isteni nagyságot azonban a bűnös ember nem láthatja, mert Isten tulajdonságai azonosak lényegével.
Isten felfoghatatlan a tanítása szerint, és ez azért van így – írja Ágoston –, mert bár tudjuk, hogy létezik, nem tudjuk, hogy mit jelent. Halandó életünk során „csak tükör által” láthatjuk Őt. Isten felfoghatatlansága az emberi gyengeségből, hiányosságból adódik. Isten felfoghatatlanságának gondolatát Ágoston [[Órigenész (exegéta)|Órigenésztől]] vette át. De a tükör hasonlat megtalálható [[Theophilosz bizánci császár|Theophilosz]], [[Alexandriai Szent Atanáz]] és [[Nagy Szent Vazul|Szent Vazul]] gondolkodásában is. Ágoston tükörelmélete annyiban különbözik a többi tükörelmélettől, hogy nála a tükör nem teremtő isteni képmás, vagyis Ige, hanem teremtett emberi képmás, azaz értelem: ''„A tükör, amelyen át Istent látjuk, mi magunk vagyunk, az egyetemes emberi természet.”''<ref>Szent Ágoston: A Szentháromságról, XII. 7. 9-13</ref> Az ember csak akkor ismerheti meg Istent, amikor a lélek elvált a testtől. Ágoston ezen elmélete azon az ógörög filozófiában fellelhető elméleten alapul, miszerint hasonló csak hasonlót képes megismerni ([[Platón]], [[Empedoklész]], stb.),