„A Magyar Királyság az első világháborúban” változatai közötti eltérés

<ref>[https://nagyhaboru.blog.hu/2011/01/11/a_kozponti_hatalmak_hadiceljai A Központi Hatalmak hadicéljai] ''Nagy háború blog'', 2011. január. 11. </ref> <ref> “Tisza az 1914. novemberi orosz betörés tapasztalatait összegezve joggal érezhette úgy, hogy a preventív célok jegyében vállalt háborús részvétel indokolt volt (…) a szerb hadüzenethez adott hozzájárulás Tisza részéről valójában az egyedül a Monarchián belül elképzelhetőnek hitt magyar állami integritás védelmét volt hivatott elsősorban szolgálni, s ennek megfelelően a háború magyar háború is volt.” Szarka László: Az összeomlás és a nemzetiségek 1918 őszén. ''Magyar Nemzet'' 1999. október 16. [https://mno.hu/migr/az-osszeomlas-es-a-nemzetisegek-1918-oszen-868745] </ref> Az [[első világháború]] 1914-től 1918-ig tartó hadműveletei néhány alkalommal a [[Magyar Királyság|történelmi Magyarország]] területét is érintették: az 1914-15-ös orosz betörések során<ref>Kónya Péter: Az orosz betörés Sáros és Zemplén vármegyébe 1914–1915-ben

A „Nagy Háború” és emlékezete, Debrecen, 2015 87-96 o.

dr. Gáspár Artur: Az első kárpáti betörés

dr. Gáspár Artur - Lándor Tivadar: A második kárpáti betörés</ref>, 1914 őszén egy rövid [[szerémség]]i szerb támadással, majd a román hadsereg 1916-os [[erdély]]i betörésekor. Ezeket a magyar haderő szövetségesei segítségével sikeresen elhárította, és az ország integritását a háború végéig biztosította. Az [[antant]] országaihoz képest csekélyebb gazdasági potenciállal rendelkező, több fronton lekötött, nemzetiségi problémákkal terhelt, a háború során egyre inkább a [[Német Birodalom]] alá rendelődő kettős monarchia azonban az első világháború végére szétesett,<ref>Mamatoy, Victor S.: ''The United States and East Central Europa 1914–1918.'' Princenton, 1958. 336. o.</ref> átadva helyét több (önmagát nemzetállamnak minősítő, de heterogén összetételű) utódállamnak.