„Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Bzmot309 (vitalap | szerkesztései)
a Remélem Bálint így már megfelel
Bzmot309 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
38. sor:
|}
 
Az '''Esztergom–Almásfüzitő vasútvonal''' egy 42 kilométer hosszú egyvágányú, nem villamosított mellékvonal<ref>Bár a vasútvonal [[Almásfüzitő]]nél véget ér, a [[személyvonat]]ok [[Komárom (Magyarország)|Komárom]]ig járnak</ref> az Észak-Dunántúlon. [[2006]]-ig a [[MÁV (egyértelműsítő lap)|MÁV]] 4-es számú vonala, majd két évig a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|Budapest-Esztergom- vasútvonallal]] együtt a 2-es menetrendi mező része (2b) volt.<ref>2006 és 2008 között a 3-as menetrendi mező a [[Nyugati pályaudvar]]–[[Magyar Vasúttörténeti Park]] viszonylatot tartalmazta.</ref> A [[2008]]. [[december]]i menetrendváltástól a szünetelésig a 3-as számot viselte. Ma ismét 4-es számmal találhatjuk meg a [[menetrend]]ben. [[1891]]. [[november 28.|november 28-án]] adták át, és [[november 29.|november 29-én]] indult meg a forgalom a vonalon. Az [[Esztergom|Esztergomi]] és az [[Almásfüzitő|Almásfüzitői]] vasútállomásokon [[1991]] óta emléktáblák jelzik, hogy a vonal 100 esztendős. A vasútvonal egyben elsődleges árvízi védvonal a [[Duna]] vonalán.
 
Bár az alacsony utasforgalom miatt a [[személyvonat]]ok megszüntetése is szóba került, végül inkább [[2006]]. [[december 11.|december 11-től]] a vonalat összevonták a [[Budapest–Esztergom-vasútvonal|Budapest–Esztergom vasútvonal]]lal, és a menetrenden is igazítottak a megfelelő átszállási kapcsolat érdekében. A vonalon a teherszállítás jelentős, a szállítmányok nagy része az [[Esztergom]]i [[Magyar Suzuki Zrt.]] feladása, [[Lábatlan]]on a Vasbetonipari üzem és 2019 januárjától a Cembrit, [[Nyergesújfalu]]n a Zoltek, [[Tokod]]on a DBK Brikettgyár, és [[Dorog]]on a Preymesser.