„Bős–nagymarosi vízlépcső” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
3. sor:
}}
[[Fájl:GabcikovoStauwerk.jpg|bélyegkép|300px|jobbra|A [[bős]]i erőmű látképe a felvízcsatornáról]]
A '''bős–nagymarosi vízlépcső<big>b</big>'''ős–nagymar'''<big>o</big>'''si vízlépcső (BNV) – hivatalosan hivata'''Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer<big>l</big>'''osan Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer – a [[Duna]]'''<big>D</big>'''una [[magyarország]]magyar'''<big>o</big>'''rszá'''<big>g</big>'''i és [[szlovákia]]i'''<big>sz</big>'''lovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett építmény. A vízlépcső létesítésének célja az energiatermelés, a hajózhatóság biztosítása, az árvízvédelem és területfejlesztéster'''<big>ü</big>'''letfejlesztés voltvo'''<big>l</big>'''t. A létesítmény tervezett főbb egységeiegysége'''<big>i</big>''': a Du'''<big>na</big>'''kilit[[Dunakiliti|i]] mellett épülő mederzáró duzzasztómű, a [[Csallóköz]]önCsallóközön végighúzódó üzemvízcsatorna közepénköze'''<big>p</big>'''én a [[bős]]ibősi erőművel és [[Nagymaros]]Nagymar'''<big>o</big>'''s térségében'''<big>t</big>'''érségében a nagymarosi vízlépcső. A bősi erőmű első ütemét [[1986]]-ban, a nagymarosi erőmű utolsó egységét pedig [[1990]]-ben kellett volna üzembe helyezni. Eredeti formájában végül sosem valósult meg, mivel a magyar kormány a környezetvédők és civilek tiltakozásának hatására [[1989]]-ben leállította a magyar oldalon az építkezéseket, [[1992]] májusában pedig felbontotta a szerződést az (akkor még) [[Csehszlovákia|csehszlovák]] féllel. A csehszlovák oldalon ezt követően 1992 októberében a bősi erőmű csatornájába (vagyis szlovák területre) terelték a Duna vizének 83%-át (és azóta is jogtalanul használja azt). Az ügyben a két ország a hágai [[Nemzetközi Bíróság]]hozBírósághoz fordult, amely végül [[1997]]-ben mindkét felet elmarasztalta, és kötelezte őket a helyzet államközi szerződésekkel való rendezésére, ez azonban azóta sem történt meg. Ezzel a Nemzetközi Bíróság által a fennállása óta vizsgált 151 eset közül a bős-nagymarosi a leghosszabb ideje rendezetlenül maradt ügy.<ref>{{cite web |url=http://www.greenfo.hu/hirek/2011/12/30/1000-balatonnyi-viz-jogtalan-elterelese |title=A greenfo.hu cikke a vízlépcsőről |accessdate=2012-07-14 |format= |work=}}</ref>
 
== A vízlépcsőrendszer története ==