Wikipédia

„Magyar Függetlenségi Párt” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
6. sor:
Nézetrendszere és az óriásai csalások ellenére elért példátlan sikere, valamint amiatt, hogy az MFP csalásra hivatkozva petícióban támadta meg a választási eredményeket, kommunisták azonnal [[fasizmus|fasisztának]] bélyegezték a pártot, panaszt nyújtottak be a választásokat felügyelő [[Országos Nemzeti Bizottság]]nál, Pfeiffer ellen pedig feljelentést tettek összeesküvés gyanújával, melyben az [[ÁVO]] nyomozást indított, személyesen akkori elnöke, [[Péter Gábor]] vezetésével. A kihallgatások során (pfeiffer nem volt a kihallgatottak közt, [[mentelmi jog]]a ekkor még megvédte) állítólag különböző drogokat, főként [[Aktedron]]t használtak<ref>[http://www.xxszazadintezet.hu/index.php?011559&d=1%20 Szerencsés Károly előadása a XX. század intézetben]</ref>, mely értelmi bénultságot, akartgyengeséget okozott. A vádat képviselő [[Alapi Gyula]], aki a választásokon [[SZDP]] színekben indult, kérte Pfeiffer mentelmi jogának felfüggesztését a kihallgatások során összegyűlt „bizonyítékokra” hivatkozva. A várható letartóztatás és bebörtönzés (kivégzés) elől Pfeiffer [[november 4]]-én külföldre menekült, nem sokkal később pedig rádiónyilatkozatban ítélte el a magyarországi eseményeket illetve a kommunistákat.
 
Az [[Országos Nemzeti Bizottság]] a munkáspártok nyomására<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/pfeiffer.htm Pfeiffer Zoltán életrajza] Az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány weboldalán (rev.hu)</ref> (a döntés előtt állítólag [[Rákosi Mátyás]] villájába rendelte [[Major Ákos]]t, az ONB elnökét és azzal fenyegette meg, ha a testület az MFP javára dönt, az polgárháborúba taszítja az országot<ref>[http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 http://filmvilag.hu/xista_frame.php?cikk_id=6161 A magyar nép nevében - Lezárult-e a per?] (Filmvilág folyóirat, 1985/3.szám 8-9.old.)</ref>) [[1947]]. [[november 20]]-i határozatában Pfeiffert emigrálására, illetve a külföldi rádiókban tett „mocskolódó” nyilatkozataira hivatkozva hazaárulónak és demokrácia-ellenesnek bélyegezte, pártja 1947-es választási eredményeit megsemmisítette illetve javaslatott tett az MFP betiltására<ref>[http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/dokument/pfeiffer.htm Az Országos Nemzeti Bizottság egyhangú határozata: A Pfeiffer-pártot fel kell oszlatni!] (Népszava, 1947. november 20. 1.o.)</ref>. Erre nem sokkal később [[Rajk László]] belügyminiszter révén sor került, Pfeiffert pedig [[november 23]]-án megfosztották magyar állampolgárságától. Ő később az USA-ban telepedett le és aktív szerepet vállalt a helyi kommunista-ellenes ellenzéki erők szervezésében és politikai életében, valamint a magyar emigráció képviseletében az [[Európai Rab Nemzetek Közgyűlése|Európai Rab Nemzetek Közgyűlésében]].
===Utóélete===
A párt [[Hornyák Tibor]] vezetésével a [[1956-os forradalom]] idején újjászerveződött, a szovjet bevonulás után azonban ismét betiltották, vezetőit, tagjait, valamint a működésében, szervezésében résztvevőket (és Magyarországon maradókat) többségében letartóztatták vagy megfigyelés alá vonták, legtöbbjüket pedig börtönbüntetésre ítélték. Hornyák (és társai) a [[Kádár-korszak|Kádár-rezsim]] és a nyugat közti enyhülés jegyében kötött megállapodások révén, számos más politikai elítélttel együtt az [[1963]]-as általános [[amnesztia]] során szabadult eredetileg 12 éves börtönbüntetéséből.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Függetlenségi_Párt”