„Aorszok” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Részletesebben (tatarozás V) Címke: Hullámos ő – kalapos ű |
Részletesebben (tatarozás VI); kész |
||
135. sor:
=== Kavarok–magyarok ===
[[File:Khazar coin Spillings Hoard.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A kazárok pénze (yarmak), 837–838. Az
{{bővebben|Kavarok}}
A 830. év táján vallási belháború ütött ki a kazárok országában. A [[Zsidó vallás|judaizmus]] támogatói magukhoz ragadták a hatalmat, s félreállították útjukból az uralkodót. A kazár hadsereg magva fellázadt, a hatalom birtokosai azonban leverték a felkelést. A lázadásban részt vevő ászik, közelebbről aorszok – arab forrásokban nevük ''al-Arsiyya'', ''al-Arsiya'', ''As-yah'', ''al-Ursiyya'', ''al-Larisiya'', ''al-Orsiyya'' és ''Ors'' – elpártoltak a kazároktól, kavaroknak (καβαροι) nevezték magukat, és csatlakoztak a [[szabirok|szabarok]] egy csoportjához, kik ugyanekkor szakadtak el a kazároktól. A két csoport szövetsége, az újsütetű nép ''magyar'' (arab forrásokban al-Maggariya, badzsgird, bajdzsirt, basgird, basgurd stb.) néven írta be magát a történelembe, a bizánciak azonban leginkább csak türköknek (tourkoi) nevezték őket.{{refhely|Róna-Tas 1997}}{{refhely|Бубенок и Радивилов 2004}}
144. sor:
A kavarok között – arab tudósítók beszámolója szerint – nagy számban voltak [[iszlám|muszlim]] vallásúak is.{{refhely|Adorján 1988}}{{refhely|Györffy 1997}}{{refhely|Zimonyi 2012}}{{refhely|Juhász 2017}}{{jegyzet*|Az aorszok az ókorban [[Hvárezm|Khoraszmia]] lakói voltak. Egykori lakóhelyükre utaló nevük a Kárpát-medence helyneveiben ''kalász'', ''kálóz'' alakban is fennmaradt, a muszlim vallásúakra pedig [[böszörmények|Böszörmény]] helyneveink hivatkoznak (török bisirman: muzulmán).}}
=== Jászok ===
{{bővebben|Ászik|Jászok}}
A kazárok birodalmát a [[Kijevi Rusz]] a 10. század közepe táján felszámolta. A birodalom népei szétszóródtak, illetve a kelet-európai puszta új uraihoz, például a [[besenyők]]höz és az úznak, kipcsaknak, palócnak, kanglinak is címzett [[kunok]]hoz csatlakoztak. A kötelékeiktől megszabadult ászik (aorszok) nagyobb számban a kunok között élő, törökösen kanglinak nevezett [[kangarok]]hoz szegődtek, csakúgy, mint később Alánia lakói is.{{refhely|Havassy 1996}}{{refhely|Kovács 2014}}
A 13. századi [[tatárjárás]], illetve [[Timur Lenk]] 14. századi hadjáratainak idején [[Alánia]], az alánok (aorszok) kaukázusi országa elpusztult. Az alánok hűbéresei (dvalok, tushetiek, valamint a szomszédaik által [[oszétok]]nak nevezett ironok és digorok) helyben maradtak, s a Kaukázus vidékén élnek a mai napig. Az ászik kisebb része később törökös népek, pl. az ''alanla'' néven is ismert, bolgár származású [[balkárok]] közé vegyült, s nyelvében törökké lett. Többségük azonban, magával ragadva hűbéreseinek egy csoportját, a kunokkal együtt nyugatra költözött, és végül a magyarok országában lelt hazára. Nevük, ''jászó'' (Jasso) alakban, legkorábban az 1245. évben jelenik meg forrásainkban. Az általuk lakott terület neve [[Jászság]], központja [[Jászberény]].{{refhely|Havassy 1996}}{{refhely|Kovács 2014}}{{refhely|Istvánovits és Kulcsár 2018}}
== Jegyzetek ==
| |||