„Ivart meghatározó haploid-diploid rendszer” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Syp (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Syp (vitalap | szerkesztései)
nem --> ivar
1. sor:
A Az'''nemetivart meghatározó haploid-diploid rendszer''' a [[hártyásszárnyúak]] ''(Hymenoptera)'' [[rend (biológia)|rendjébe]] tartozó [[ízeltlábúak]]nál, mint pl. a [[méhek]]nél, [[darazsak]]nál és [[hangyák]]nál, valamint a [[bogarak]] ''(Coleoptera)'' közül az [[igazi szúk]] ''([[Scolytinae]])'' alcsaládjában fordul elő. Itt a megtermékenyítetlen petékből [[haploid]] egyedek fejlődnek, ezek a hímek (herék). A [[diploid]] egyedek általában [[nőstény]]ek, vagy steril [[hím]]ek. Így, ha a [[Méh (rovar)|méhkirálynőt]] megtermékenyíti egy here, nőstény utódainak génállománya 75%-ban egyezik meg, nem 50%-ban, mint az XY és ZW rendszereknél. Ezt a tényt fontosnak tekintik az [[euszociális]] (államalkotó) rovarok kifejlődésénél, mivel növeli a [[rokonszelekció]] (kin selection) fontosságát.
 
Több modellt is felállítottak a rendszer magyarázatára. A széleskörűen elfogadott modell az ún. „kiegészítő allél modell” ''(complementary allele model)''. A modell szerint az egy bizonyos [[allél]]re nézve [[heterozigóta]] egyedek [[nőstény]]ekké fejlődnek, a [[homozigóta]] és [[hemizigóta]] (kettő helyett egy allél-példányt tartalmazó) egyedek pedig [[hím]]ekké. Másszóval, a megtermékenyített petékből [[diploid]] génkészletű utódok fejlődnek, amik nőstények lesznek, a megtermékenyítetlen petékből pedig [[haploid]] és hím utódok fejlődnek. A diploid hímek terméketlenek, mivel spermájuk nem ment át [[meiózis]]on, így utódaik [[triploid]] génkészletűek lennének.
5. sor:
[[Párzás]] után a termékeny hártásszárnyú nőstény a [[sperma|spermát]] egy belső spermatartó zsákban ''(spermatheca)'' tárolja. A tárolt sperma kibocsátását szabályozni képes: ha kibocsát belőle, amikor egy pete áthalad a [[petevezeték]]en, a pete megtermékenyül.<ref>van Wilgenburg, Ellen; Driessen, Gerard & Beukeboom, Leo W. [http://www.frontiersinzoology.com/content/3/1/1 Single locus complementary sex determination in Hymenoptera: an "unintelligent" design?] Frontiers in Zoology 2006, 3:1</ref>
 
==A mézelő méhek nem-ivarának meghatározása==
A [[mézelő méh]]ek ''(Apis mellifera)'' esetében a herék teljes egészében a [[méhkirálynő]]ből (az anyjukból) származnak. A királynőnek 32 [[kromoszóma|kromoszómája]] van, a heréknek 16. A herék genetikailag azonos spermát termelnek. A hímek nem járulnak hozzá a hímek örökítő anyagához, így a heréknek nincsen apjuk és nem lehetnek hím utódai sem. A nőstény (dolgozó) méhek örökítő anyaga felerészt az anyától, felerészt az apától származik.<ref>Sinervo, Barry [http://bio.research.ucsc.edu/~barrylab/classes/animal_behavior/LEVELS.HTM Kin Selection and Haplodiploidy in Social Hymenoptera] 1997</ref> Így, ha a méhkirálynő [[párzás|párzik]] valamelyik herével, bármelyik két nőstény utód génjei átlagosan 3/4-részt egyeznek meg. Nőstény utód esetében a diploid királynő genomja [[Crossing over|rekombinálódik]], de a haploid apai genom „egy az egyben” tovább adódik.
 
57. sor:
*[[Y kromoszóma]]
*[[Kromoszóma]]
*[[NemetIvart meghatározó rendszer]]
**[[NemetIvart meghatározó XY rendszer]]
**[[NemetIvart meghatározó X0 rendszer]]
**[[NemetIvart meghatározó ZW rendszer]]
 
==Források==