„Közép-Európa” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
169. sor:
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így [[gránit]] és [[pala]] került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A [[Törés (geológia)|törésvonalak]] árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
====
===== Harmadidőszak =====
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
176. sor:
===== Negyedidőszak =====
A negyedidőszakban kukik által bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a [[Lengyel-alföld]] és a [[Germán-alföld]].
A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a [[Román-alföld]], a [[Kisalföld]] és az [[Alföld]].
| |||