„Sárrétudvari” változatai közötti eltérés

A település régi neve Biharudvari, amely régen tekintélyes püspöki birtok, és a 13. században 61 lakosú hely volt. [[Fráter György]] püspök el akarta cserélni, ez azonban nem sikerült, mert 1552-ben is a püspökséghez tartozott. A 15. században az Izsákai és a Bessenyei családoknak is volt ott birtokrészük. A református templomról a műemlékké nyilvánítási szakvéleményben ezt olvassuk : „A jelenlegi templom helyén épült a falu első temploma 1613-ban Egri György bíró és Thuri Gábor prédikátorsága alatt. A falu növekedésével szűknek bizonyult, így 1764 és 1769 között Segesvári János lelkipásztor szolgálata alatt épült a mai templom Mulich Bertalan mérnök tervei alapján. A torony húsz évvel később 1788-89-ben készült el. A templom belső tere 9 x 23 m, 800 ülőhelyes berendezése 1871-ben készült el. Ekkor építette Országh Sándor az orgonát, mely a háborúban tönkrement. Orgona szekrénye oldalán felirat olvasható: készítette: Nagy Madar Sándor 1871-ben. 1882-ben a torony felső része leég, melyet közadakozásból újjá építenekújjáépítenek, az adakozó tehetős, gazdag emberek nevét megörökítik a gerendákon, 1926-ban új csillagot és gombot helyeznek a toronycsúcsra."

„A templom a község szélén épült kelet-nyugati tengellyel. A nyugati homlokzat előtti tornya kifelé néz a községből. A tornyot a templom gerince fölött egy többtagú osztó párkány két részre osztja, így az alsó két emelet magassága, falsávos és tükrös. A felső szintje pedig pileszterekkelpilaszterekkel keretezett órapárkányos. A toronyház ablakai könyöklő párkányosak. A templom fala is falsávos és tükrös tagolással készült. A déli oldalán nagy, a keletin és az északin rövidebb félkör ívesen záródó ablakokkal. A déli térben sík, vakolt mennyezet, három oldalon körbefutó karzat van benne.”

„Sárrétudvari keleti-nyugati tájolású templomának belső terét középen a piac osztja ketté. Innen az épület hosszanti tengelyében széles utak vezetnek a végfalakon levő ajtókig, a kettéosztott padoszlopok között. A középső tér hosszanti falán van a szószék, alatta a papi székkel. Vele szemben a keresztpad kettéosztott oszlopsora van. A piac közepén az épület centrumában az Úr asztala áll. 1882-ben alacsony kerítést készítettek az Úr asztal aköré. Az asztal közepén a Bibliát helyezték el. Tavasztól őszig virág illatozott a Biblia mellett, ősztől tavaszig búzacsokor került a virág helyébe. A templom belső falát három oldalról karzat övezi. A hosszanti fal közepén az orgona áll, mellette és a végkarzaton padoszlopok vannak. (Sokkal egyszerűbbek a földszintieknél.) a karzat szintjét a fal irányában megemelték, így mindenki ráláthat a szószékre.”

* [[Nagy Imre (költő, 1896–1942)|Nagy Imre]] ([[1896]]. [[október 23.]] – [[1942]]. [[december 6.]]), költő. Könyvei: Holtak derese (versek, 1940); Összegyűjtött versek (bevezette [[Veres Péter (író)|Veres Péter]], 1943); Álmatlan éj (válogatott versek, 1958); Tücsök a máglyán (válogatott versek és próza, 1971, 1976, 1986); Percnyi tavasz (Debrecen, 2002).<ref>[[Körmendi Lajos]]: A költő, akinek a párnája is tövisből volt</ref><ref>BÁRKA – IRODALMI, MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT XIII. évfolyam 2005/1. szám</ref><ref>http://www.bmk.iif.hu/barka/archivum/barka{{Halott link|url=http://www.bmk.iif.hu/barka/archivum/barka |date=2018-11 }} 200501.pdf</ref>