„Alekszandr Konsztantyinovics Glazunov” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján |
a Apróbb javítások AWB |
||
20. sor:
|műfajok =
|hangszer =
|híres művei = Két finn kép <br
|hangminta =
|aláíráskép =
31. sor:
==Élete==
[[Fájl:Glazunov by Repin.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Glazunov legismertebb képe, [[Ilja Jefimovics Repin|Ilja Repin]] festménye, 1887]]
Glazunov egy könyvkiadó-dinasztiából származik, melyet ükapja, Matvej Petrovics (1757–1830) alapított [[
Jómódban, liberális szellemben nevelkedett. Jól zongorázó anyja tanára kezdte zenei képzését. Első szerzeményeit tizennégy évesen [[Milij Alekszejevics Balakirev]]nek mutatták meg, aki [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakovnak]] vitte el, ő rögtön tanítványául fogadta Glazunovot. „Nem is napról napra, hanem óráról órára fejlődik” – mondotta róla Rimszkij-Korszakov. Alig több mint egy év múlva a fiú képzését befejezettnek tekintette.
39. sor:
Kapcsolatba került a mecénás [[Mitrofan Petrovics Beljajev|Mitrofan Beljajev]] körével is. Ő finanszírozta 1884-ben Glazunov európai „látókörtágító” útját. Ekkor találkozott pl. [[Weimar]]ban [[Liszt Ferenc]]cel, aki úgy nyilatkozott, hogy „erről a komponistáról az egész világ beszélni fog”. Glazunov részt vett Beljajev zeneműkiadójának munkájában is, ill. komponált tételeket a kör többszerzős darabjaihoz is. 1887–88-ban Rimszkij-Korszakovval előadható formába hozta [[Alekszandr Porfirjevics Borogyin|Borogyin]] töredékben maradt operáját, az [[Igor herceg (opera)|Igor herceget]]; az a közkedvelt állítás, hogy a nyitányt emlékezetből írta le, csak anekdota.
1899-től tanár lett a szentpétervári konzervatóriumban. Amikor az 1905-ös forradalom „mellékvizén” tavasszal diáklázadás volt az intézményben, támogatta az igazgató Rimszkij-Korszakov álláspontját, hogy szakítsák meg a tanévet, s csak ősszel indítsák újra. Szolidaritásból Glazunov is távozott az Orosz Zenei Tanács által eltávolított Rimszkij-Korszakovval. Az év őszén már – szabadon megválasztva – Glazunov igazgatása alatt nyílt meg újra a konzervatórium, s vezetője maradt 1928-as emigrációjáig.
Mindvégig karmesterként is működött, nagy súlyt helyezett a növendékek műveinek bemutatására – akkor is, ha konzervatív ízlése ellenére voltak. Jeles filantróp volt, egész fizetését diákjai között osztotta szét (ezért minden emelési kérését azonnal teljesítették is); sok tehetséges zsidónak szerzett letelepedési engedélyt szülővárosában (ez abban az időben különleges kegy volt, így tanulhatott Auer Lipótnál [[Jasha Heifetz]], [[Nathan Milstein]] vagy [[Mischa Elman]]).
125. sor:
* Koegler, Horst: ''Balettlexikon''. A magyar kiadást szerk. [[Körtvélyes Géza]]. Budapest, 1977, Zeneműkiadó {{ISBN|963330203X}}
* [[Szergej Szergejevics Prokofjev|Prokofjev, Szergej]]: ''Önéletrajz. (Gyermekkor, tanulóévek.)'' Ford. Kerényi Mária. Budapest, 1981. Zeneműkiadó. {{ISBN|9633303524}}
* ''Советский Энциклопедический Словарь''. Гл. ред. [[Alekszandr Mihajlovics Prohorov|А. М. Прохоров]]. Изд. 4-ое. Москва, 1987. «Советская энциклопедия». с. 311
{{nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Zene}}
{{DEFAULTSORT:Glazunov Alekszandr Konsztantyinovics}}
[[Kategória:Orosz zeneszerzők]]
| |||