|
[[Fájl:William-Adolphe Bouguereau (1825-1905) - Young Gypsies (1879).jpg|bélyegkép|jobbra|263px|[[William-Adolphe Bouguereau]]: Fiatal cigányok (1879)]]
A '''cigányok''' [[India|Indiából]] származó népcsoport, mely a [[13. század|13]]–[[15. század]]ban vándorolt be [[Európa|Európába]]. Önmagukat ''rom''nak, vagyis „embernek”, illetve néha ''kálónak'', „feketének” nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol ''manus''nak (szintén „ember”) is nevezik magukat.
A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a cigány népet. A [[London]]ban, [[1971]]. április 8–12. között megtartott [[Első Roma Világkongresszus]]on maguk az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a ''rom'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' legyen. A hagyományos ''cigány'' elnevezés ma egyesek szerint pejoratív jelentéstartalmat hordoz, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. [[Magyarország]]on jelentős csoportok illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is ''cigánynak'' nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább él, mint például az ''Országos Cigány Önkormányzat'' esetében [http://www.oco.hu/]. Természetesen a ''cigány'' szó a magyar nyelv része, amelynek helye van a kultúrában, és erősen vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. [[Sólyom László (jogász)|Sólyom László]] korábbi köztársasági elnök is kiállt a ''cigány'' szó mellett,<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/belfold/lap-20090228-20090228-34-322545|title=A cigányság az ország testének része|author=Sólyom László |date=2009-02-28| accessdate=2015-07-22 | publisher=Népszabadság}}</ref> és több nyilvános beszédében is használta.<ref>http://www.oco.hu/webset32.cgi?OCO@@HU@@1173@@GOOGLEBOT{{Halott link|url=http://www.oco.hu/webset32.cgi?OCO@@HU@@1173@@GOOGLEBOT |date=2018-11 }}</ref><ref>http://www.keh.hu/beszedek20090909_dgap.html</ref>
[[Kárpát-medence]]i csoportjaikról lásd még:
* [[Magyarországi cigányok]]
* [[Gábor-cigányok]]
* [[Szintók]]
A cigány népesség a [[20. század]]ra már mind az öt [[kontinens]]en megjelent.
== Különböző elnevezésük ==
Büdös cigányok
[[Fájl:Henri Rousseau 010.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|[[Henri Rousseau]]: Alvó cigánylány (1897)]]
A magyarhoz hasonló például a [[cseh nyelv|cseh]] ''cigan'', [[latin nyelv|latin]] ''cinganus'', [[német nyelv|német]] ''Zigeuner'', [[francia nyelv|francia]] ''tzigane'', ''tsigane'', [[olasz nyelv|olasz]] ''zingaro'', [[portugál nyelv|portugál]] ''cigano'', [[román nyelv|román]] ''ţigan'', [[spanyol nyelv|spanyol]] ''zíngaro, zincalló'', [[svéd nyelv|svéd]] ''zigenare'', [[szerb nyelv|szerb]], [[szlovén nyelv|szlovén]] és [[horvát nyelv|horvát]] ''cigan'', [[vend nyelv|vend]] ''ciganj'' illetve [[török nyelv|török]] ''çingene'' név. Mindegyik kifejezés a [[görög nyelv|görög]] ατσιγανος ''(atsziganosz)'' szóra vezethető vissza, amelynek egykori jelentése „törvénnyel szemben álló”, „kívülálló”, „érinthetetlen” volt. Az ótörökben a ''čɨɣań'' azt jelenti, „szegény”. Feltehetően egy pogánynak vagy eretneknek tartott vallási közösségre vonatkozott, amelynek tagjaival a [[kereszténység|keresztényeknek]] nem volt szabad érintkezniük. Az, hogy a cigányságnak ténylegesen köze volt-e egy ilyen közösséghez, tudományosan nem igazolt, mindenesetre a [[11. század]] körüli közvélekedés valamilyen oknál fogva azonosította a cigányságot velük. A kifejezés több európai nyelvbe is beépült, a magyarba feltehetően [[délszláv nyelvek|délszláv]] közvetítéssel került.
A ''roma'' megnevezés a ''rom'' szó egyes szám megszólító esetben vagy többes szám alanyesetben lévő alakjából származik, a „rom” „embert”, „cigány embert”, „férfit”, illetve „férjet” jelent romani (azaz cigány) nyelven. A magukat különbözően megnevező [[cigány népcsoportok]]nak ''(dom, lom, rom, romnicsel, szinti, mánus, káló stb.)'' hagyományosan nem létezett közös összefoglaló elnevezésük. Egy ilyen, a világ minden cigány közösségét magába foglaló [[etnonima]] megalkotására már az [[1930-as évek]]ben felmerült az igény, de ez akkor még nem valósult meg. Az áttörést a [[London]]ban [[1971]]. április 8–12. között megtartott ''Első Roma Világkongresszus'' jelentette. Az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek egyhangúlag elfogadták, hogy a világ összes cigány népcsoportjának és cigány származású emberének közös hivatalos elnevezése – legalábbis a cigányok számára – attól kezdve a ''rom'' ''(ember)'' többesszámú alakja, azaz a ''roma'' ''(emberek)'' legyen. Ezek után az [[1970-es évek]]től a ''roma'' kifejezés mint a nemzetközi cigányság összefoglaló elnevezése, fokozatosan épült be más nyelvek szókincsébe is. A magyar nyelvben valamivel később, a rendszerváltás első éveiben jelent meg, habár a magyar Alkotmány a cigány szót használja, s saját önkormányzatuknak is Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) a neve, illetve a mindennapokban is a ''cigány'' elnevezés az elfogadott.
Lopós gecik
A cigányok egy másik, több nyelvben is megtalálható hagyományos elnevezése az „egyiptomi”. Ilyen jelentésű kifejezések például az [[albán nyelv|albán]] ''evgjit, jevg'', az [[angol nyelv|angolul]] ''gipsy'', ''gypsy'', a [[görög nyelv|görög]] ''ejiftos, giftoi'', a francia ''gitans'', a [[spanyol nyelv|spanyolul]] ''gitano'', illetve a délszláv nyelvekben használt ''gipcan, gupcan, egjupci''. Ezeknek az elnevezéseknek az eredete a [[latin nyelv|latin]] ''aegyptanus'' („egyiptomi”). A kifejezés oda vezethető vissza, hogy évszázadokig egyiptomi eredetűnek tartották a cigányságot. Ma már ismert, hogy a cigányság Indiából származik, [[Egyiptom]] csupán a cigányság egyik ágának volt rövidebb-hosszabb ideig hazája a [[Balkán-félsziget]]re való áttelepedés előtt. Az „egyiptomi” megjelölés [[szinonímia|szinonimájaként]] használták a [[középkor]]ban a latin ''populus Pharaonis'' („[[Fáraó]] népe”) kifejezést is. A „fáraók népe”, „fáraók ivadéka” kifejezések a magyar nyelvben is egészen a XIX. századig használatban voltak. A [[montenegró]]i cigányok körében még sokan hisznek az egyiptomi eredetben, ezért ők a népszámláláskor is egyiptominak vallják magukat.<ref>[http://m.kitekinto.hu/europa/2012/04/11/montenegro_megkerdjelezhet_identitasok/#.VXw-TGf-nVI Montenegró: Megkérdőjelezhető identitások (kitekinto.hu)]</ref>
XDXDXDXD
Közép-Ázsiában a cigányok ''jughi'', ''multani'' vagy ''luli ''néven ismertek, bár saját magukra a ''mugat/mughat'' arab eredetű megnevezést használják szívesen, melynek jelentése tűzimádó. Ghurbatnak, azaz magányosnak (másik konnotációja a szónak a nyomorgó) is nevezik magukat. A mai [[Üzbegisztán]] területén található [[Szamarkand]] városába az [[1380-as évek]]ben érkeztek a pakisztáni [[Multán]] városából, ezért gyakran nevezik őket ''multani''nak is.<ref>{{Cite web |url=http://www.thinking-east.net/index2ff8.html?option=content&task=view&id=53# |title=Archivált másolat |accessdate=2014-04-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110527185151/http://www.thinking-east.net/index2ff8.html?option=content&task=view&id=53# |archivedate=2011-05-27 }}</ref>
== Földrajzi elterjedésük és fő csoportjaik ==
|
