„Eposz” változatai közötti eltérés

E tulajdonságoknál fogva az eposzi tárgyalás egészen más feladatoknak is megfelel, mint a drámai. Az eposznak nincs nézője, csak hallgatója, nem kell tehát az időt folytonos cselekvéssel kitöltenie, festhet tehát passzív jellemeket is, mutathatja a hős szerepét, mint a legkülönfélébb hatások eredményét, magát a hőst, mint egyéb erők, a sors, az [[istenek]] és más természetes vagy természetfölötti hatalmak eszközét.

 

Hagyományosan Homéroszt tartják az eposzi kellékek kitalálójának, bár vannak adatok korábbi használatukra. Ezek közül tizenhat fontos eposzi kelléket különböztetünk meg. (Például Kr.e. 8. században az [[Iliasz]] és az [[Odüsszeia]], az 1600-as években [[Zrínyi Miklós (költő)|Zrínyi Miklós]]: Szigeti veszedelem, az 1840-es években [[Petőfi Sándor]]: A helység kalapácsa)