„Őslénytan” változatai közötti eltérés

Az '''őslénytan''' – idegen szóval '''paleontológia'''<ref>Művelőit ''paleontológusoknak'' nevezik.</ref> ([[görög nyelv|görög]] ''paleo'', "régi", ''ontosz'' "létező" és ''logosz'', "tudás' szavakból) – a [[történelem előtti kor|történelem előtti]] életformák tanulmányozásának tudománya. [[fosszília|fosszíliák]]Az felhasználásával. Aősmaradványok (fosszíliák) lehetnek testfosszíliák, lábnyomok, járatok, testrészek, fosszilizálódott [[ürülék]] (koprolit), [[palinomorf|palinomorfák]]ok, és kémiai maradványok.

A modern őslénytan azt tanulmányozza, hogyan hatnak a Föld hosszútávú földrajzi változásai (paleogeográfia vagy ősföldrajz) és éghajlati változásai (őséghajlattan) az élet [[evolúció]]jára, hogyan reagálnak az [[ökorendszer]]ek ezekre a változásokra és mindezek hogyan alakították a [[biodiverzitás]]t, az élőlények változatosságát. A paleontológia mindemiatt átfedéseket tartalmaz a [[geológia|geológiával]], a klimatológiával, a [[botanika|botanikával]], a [[biológia|biológiával]], a [[zoológia|zoológiával]] és az [[ökológia|ökológiával]].

Fő ágai az [[ősállattan]] (paleozoológia), és az [[ősnövénytan]] (paleobotanika), a mikropaleontológia (a mikrofosszíliák tana). A paleozoológusok szakosodhatnak a [[gerinctelenek]] vagy a [[gerincesek]] tanulmányozására. A mikrofosszíliákpollenek, mintspórák példáultanulmányozása a pollenek,[[palinológia]] spóráktárgykörébe éstartozik. egyébA élőmikroszkópikus eredetűmaradványokkal anyagoka tanulmányozásamikropaleontológia a [[palinológia]]foglalkozik.

Fejlődő tudományágak a [[paleobiológia]], a [[paleoökológia]], az [[icnológia|ichnológia]] (a nyomoknyomfosszíliák és járatok kutatásatana), a [[tafonómia]] (annak a kutatása, mi történik egy organizmussal hosszú távon,fosszilizálódás miutánfolyamatának elpusztulttana).