Wikipédia

„Csehország” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎További információk: elírás javítása
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A02:AB88:1C2:B080:9D0D:2D84:60F5:ED7E (vita) szerkesztéséről Crimea szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
63. sor:
| Gini-index év= 2012
}}
'''CsehhhországCsehország''' ({{csehül|Česko}}, [[Nemzetközi fonetikai ábécé|IPA]] {{IPA|ˈt͡ʃɛsko}}), hivatalos nevén '''CsehhhCseh Köztársaság''' ({{csehül|Česká republika}}, IPA {{IPA|ˈt͡ʃɛskaː ˈrɛpuˌblɪka|pron|Ceska Republika.ogg}}) szárazföldi ország [[Közép-Európa|Közép-Európában]]. Nyugaton [[Németország]], délen [[Ausztria]], keleten [[Szlovákia]], északon [[Lengyelország]] határolja. Fővárosa és egyben legnépesebb városa az 1,3 millió lakosú [[Prága]]. A mai Csehország területén 1918 előtt három terület osztozott, ezek [[Csehország (történelmi tartomány)|Csehország]], [[Morvaország]] és részben [[Szilézia]].
 
== TörtenelmeTörténelme ==
{{bővebben|Csehország történelme}}
 
== FoldrajzaFöldrajza ==
{{fő|Csehország földrajza}}
[[Fájl:Satellite image of Czech Republic in September 2003.jpg|thumb|Csehország műholdképen]]
[[Fájl:Pravčická brána (Prebischtor) - by Pudelek.jpg|thumb|A [[Cseh-Svájc]] Csehország négy [[nemzeti park]]jának egyike]]
CsehhhországCsehország nagyrészt az északi szélesség 48. és 51., a keleti hosszúság 12. és 19. foka között fekszik. (Kis rész átnyúlik az 51. foktól északabbra is.)
 
CsehhhhországCsehország felszíne igen változatos. Az ország nyugati részén fekvő [[Csehország (történelmi tartomány)|történelmi Csehország]] nagy része a [[Cseh-medence]] az [[Elba (folyó)|Elba]] ({{lang-cs|Labe}}) és a [[Moldva (folyó)|Moldva]] ({{lang-cs|Vltava}}) völgyével. A medencét jellemzően alacsonyabb [[röghegység]]ek ölelik körbe, mint például a [[Szudéták]]hoz tartozó [[Óriás-hegység]]. Itt van az ország legmagasabb pontja, az 1602 m magas [[Sněžka]]. Az ország keleti részét elfoglaló [[Morvaország]] legnagyobb tájegysége a [[Morva-medence]], amit a Cseh-medencétől a [[Cseh–Morva-dombság]] választ el. A Morva-medence legnagyobb folyója a [[Morva (folyó)|Morva]] {{lang-cs|Morava}}, de itt ered az [[Odera]] is. Északi határán a [[Szudéták]] húzódnak.
 
Az egyetlen tengerrel sem határos Csehországból három vízfolyás ömlik a tengerbe, egy-egy az [[Északi-tenger|Északi]]- a [[Balti-tenger|Balti]]- és a [[Fekete-tenger]]be. Csehország mindmáig bérli a [[versailles-i békeszerződés]] 363. cikkelyével [[Csehszlovákia|Csehszlovákiának]] ítélt területet, a {{szám|30000|m2}}-es [[Moldauhafen]]t a [[hamburg]]i kikötőben: itt rakodják át a folyókon lehajózott árukat a tengerjáró hajókra. A területet Németország 2028-ban kapja vissza.
88. sor:
 
Az ország [[növényföldrajz]]ilag az [[északi flórabirodalom]] [[közép-európai flóraterület]]éhez tartozik. A [[WWF|Természetvédelmi Világalap]] beosztása szerint Csehország négy [[ökorégió]]:
* a közéhpközép-európai kevert erdők,
* a pannon kevert erdők,
* a nyugat-európai tűlevelű erdők,
96. sor:
Csehországban négy [[nemzeti park]] van. Ezek a [[Krkonošei Nemzeti Park]], ([[bioszféra-rezervátum]]), a [[Šumavai Nemzeti Park]] (bioszféra-rezervátum), a [[Podyjí Nemzeti Park]] és a [[Cseh-Svájc]].
 
=== BányászathBányászat ===
Európában itt található a legtöbb [[lítium]], világviszonylatban is jelentős mennyiség található itt, globális szinten 3%-ban fedezi a lítium igényt.<ref>{{Cite web|url=https://www.portfolio.hu/vallalatok/litiumbanyasz-vilaghatalom-lehet-csehorszag-olyan-projekt-keszul-amire-a-tesla-is-raugorhat.253175.html|title=PORTFOLIO.HU - Online gazdasági újság|accessdate=2018-03-06|work=www.portfolio.hu}}</ref>
 
Bányásznak még [[Uránszurokérc|uránérc]]<nowiki/>et és [[grafit]]<nowiki/>ot is nagy mennyiségben.
 
== ÉghajlatahhÉghajlata ==
[[Fájl:Smrk a rameno Šance 1.jpg|thumb|left|A [[Šance-víztározó]]]]
 
110. sor:
A [[Sněžka]], az ország legmagasabb pontja környékén az átlaghőmérséklet mindössze -0,4 Celisus-fok, míg a [[Dél-morvaországi kerület]]ben ez akár 10 fokkal melegebb érték is lehet. Hasonlóak a körülmények Prágában is, bár ott jelentős a városi élet okozta hatások is.
 
A leghidegebb hónapok általában januárhjanuár, februáhhrfebruár és decemberhdecember. Ezekben a hónapokban a hegyeket, és néha a városokat, illetve az alacsonyabban fekvő területeket is hó borítja. Márciustól májusig a hőmérséklet gyorsan emelkedik, ilyenkor napról napra jelentősen átalakul az időjárás. Nap közben a legnagyobb hőmérséklet-ingadozások áprilisban vannak. Az olvadó hó miatt tavasszal általában megnő a folyók vízállása, ami néha árvizekhez vezet.
 
Az év legmelegebb hónapjai a június, a július, és az augusztus. Nyáron általában 20 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint télen. Nem ritka a 30 fok feletti hőmérséklet sem. A nyárra jellemzőek az esős időszakok és a viharok.
118. sor:
A valaha mért legalacsonyabb hőmérsékletet 1929-ben [[České Budějovice]] mellett [[Litvínovic]]ében jegyezték fel. Ekkor a hőmérő higanyszála -42,2 foknál állt meg. Az eddig mért legmelegebb, 40,4 fok [[Dobřichovice|Dobřichovicében]], Prága környékén volt 2012-ben.<ref>{{Cite web|title=Czech absolute record temperature registered near Prague|url=http://www.ceskenoviny.cz/news/zpravy/czech-absolute-record-temperature-registered-near-prague/830626|work=České noviny|publisher=ČTK|accessdate=20 August 2012}}</ref>
 
A legtöbb eső nyáron hullik le. Prága környékén a legaláhhbblegalább 0,hhhhhhhh11&nbsp;mhmmm csapadékot hozóhhozó napohknapok átlahgosátlagos száhmaszáma szeptemhbehrbenszeptemberben és okthóberbhehnoktóberben 12h12, novemberben 16, de a zivataros napok (amelyeken akár 10&nbsp;mm eső is hullhat) sokkal jellemzőbbek májusban és augusztusban (átlagosan 2-2 ilyen nappal).<ref>R. Tolasz, ''Climate Atlas of Czechia'', Czech Hydrometeorological Institute, Prague, 2007. {{ISBN|80-244-1626-3}}, graph 2.9.</ref>
 
{{Éghajlattáblázat
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csehország”