„Vasfüggöny” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam az utolsó 3 változtatást, visszaállítva InternetArchiveBot 20616669 változatára |
||
7. sor:
A '''vasfüggöny''' [[Európa]] [[hidegháború]]s kettéosztottságának [[politika]]i [[metafora|metaforája]], egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a [[második világháború]] során kiterjesztett [[Szovjetunió|szovjet]] érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati [[Országhatár|határai]] mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
A kifejezés [[Winston Churchill (miniszterelnök)|
{{idézet 2|A [[baltikum]]i [[Szczecin|Stettin]]től az [[Adriai-tenger|Adriánál]] levő [[Trieszt]]ig '''vasfüggöny''' ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. [[Varsó]], [[Berlin]], [[Prága]], [[Budapest]], [[Belgrád]], [[Bukarest]] és [[Szófia]], mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet [[Szovjetunió|szovjet]] szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű [[moszkva]]i irányításnak is.|Részlet Winston Churchill 1946. március 5-i fultoni beszédéből}}
[[A
<!--
28. sor:
== A vasfüggöny magyar szakaszának története ==
A 260 kilométer hosszúságú magyar-osztrák határon [[1949]]-től –
Az elsőgenerációs vasfüggöny egy aknamező volt, amit két, faoszlopokra szegezett szögesdrót vett közre. Ez pontosan követte a határvonalat, hasonlóan a második generációs vasfüggönyhöz. Ez az aknazár közvetlenül a határvonalon húzódott. Az első, hevenyészett határzárral azonban sok volt a gond, a fatestű [[Szárazföldi akna|aknák]] vagy maguktól is felrobbantak, vagy épp akkor nem működtek, amikor kellett volna.
41. sor:
[[Fájl:Vasfüggönybontó fortepan 40703.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A „vasfüggöny” bontása 1989-ben]]
[[Fájl:Picnic határzár1.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A „vasfüggöny” maradványa [[Sopron]] mellett]]
A rendszer az [[1980-as évek]] végére elavult, az esetek kétharmadában vadállatok vagy [[eső]] miatt riasztotta a határőröket. A felújítás százmilliós költséget jelentett volna, hiszen a [[Rozsdamentes acél|rozsdamentes]] drótot – paradox módon – nyugatról kellett beszerezni. A határőrség ezért
Az [[Magyar Szocialista Munkáspárt|MSZMP]] politikai bizottsága [[1989]]. [[február 28.|február 28-i]] ülésén elfogadta az EJR megszüntetését. [[Március 3.|Március 3-án]] [[Németh Miklós (politikus)|Németh Miklós]] miniszterelnök egy találkozón kérdezte meg [[Mihail Szergejevics Gorbacsov|Gorbacsovtól]], hogy mit fog tenni, ha Magyarország elbontja a vasfüggönyt, de a szovjet pártfőtitkárt ez a kérdés nem érdekelte, és hozzátette, hogy [[1956-os forradalom|1956]] nem ismétlődik meg.
| |||