„Szeged–Békéscsaba-vasútvonal” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Helyesírás, illetve szóhasználat javítása.
164. sor:
A teherforgalom 1871-ben 305 ezer tonna volt, ami az 1880-as évekre 600 000 tonna fölé emelkedett. A vonalon főként mezőgazdasági termékeket, élőállatokat, építőanyagot és fát fuvaroztak. Az államosítás idején 38 mozdony és 676 teher-és személykocsi látta el a forgalmat. A mozdonyok azonos típusúak voltak 1B tengelyelrendezéssel. 18 darab a müncheni Maffei, 10 a müncheni Krauss, 10 a bécsi Sigl gyárban készült. Legnagyobb sebességük 55 km/h volt, tengelyterhelésük tengelyenként 9,25, 11 és 10,75 tonna volt. Államosításkor a MÁV-nál a II. m. osztályban 801-838 pályaszámon futottak, később a [[MÁV 237|237-es sorozatba]] sorolták őket. A teherkocsi-állomány több mint fele, 363 db fedett teherkocsi volt, 162 db nyitott, emellett volt még 59 db állat-, 23 szálfa- és 69 szénszállító vagon. Több esetben bérelt teherkocsikat is használt a társaság.
 
A vasútvonal jelentős károkat szenvedett az 1879-es szegedi nagy tiszai árvízben. A vasúti töltésnek fontos feladata volt Szeged védelmében, mivel északról védte a várost. A társaság felkészült az árvízre, a vasúti töltést a legveszélyeztetettebb Algyő–Rókus szakaszon megerősítették, az átereszeket eltorlaszolták. 1879. március 5-én Algyőtől mintegy 10 km-re északra Petresnél átszakadt a gát, és a víz megindult Szeged felé. Március 6-án átszakadt a második védelmi vonal, a sövényházi töltés, így a várost már csak a vasúti töltés védte. Március 7-én éjjel 2 óra 30 perckor a vasúti töltés átszakadt Algyő közelében. A rókusi töltés két napig tudta még védeni a várost, míg nemmígnem március 9-én este 10 órakor a pályaudvar legkülső váltójától 150 méterre Hódmezővásárhely felé átszakadt az is. A szakadás egy óra alatt kilométeresre bővült, a víz elöntötte a várost. A vasúttársaság kárát a helyreállítás költségén túl a kiesett forgalom is növelte: a vonatok 20 hétig nem közlekedtek Szeged és Hódmezővásárhely között, és mintegy 8 hétig Szeged és Szabadka között sem. Az árvíz utáni helyreállításkor a töltés szintjét 1,5 méterrel megemelték a Tisza árterében.
 
== Forgalom ==
174. sor:
 
==Fejlesztési tervek==
===Szeged–Hódmezővásárhely Tramvasút-Trainvillamos===
{{fő|Szeged–Hódmezővásárhely tram-train}}
A vasútvonalat érintő legfontosabb fejlesztés a [[Tram-train|vasút-villamos]] rendszer kiépítése Szeged és Hódmezővásárhely között, ami várhatóan 2020-ban készül el. A fejlesztés keretében vágánykapcsolat épül ki Szeged-Rókusnál az [[1-es villamos (Szeged)|1-es villamos]] vonalával, valamint új városi villamosvonal Hódmezővásárhelyen. A hibrid meghajtású dízel-villamos (600 V), városi vasúti és nagyvasúti üzemre is képes járművek Szeged-Rókus állomáson a nagyvasúti pályára fordulnak rá, melyen vonatként Hódmezővásárhelyi Népkertig közlekednek, ahol a nagyvasútról letérve villamosként folytatják az utat Hódmezővásárhely nagyállomásig. A fejlesztéshez kapcsolódóan kb. 7 km hosszan második vágány épül szakaszosan Szeged-Rókus és Hódmezővásárhelyi Népkert között:
* Kopáncs – Algyő állomásközben az 1613+25 – 1665+85 szelvények között (A Tisza-hídnál megépülő Sártó elágazástól Kopáncs állomásig )
* Algyő – Szeged-Rókus állomásközben az 1740+12 – 1771+00 szelvények között. (Szeged-Rókus Tramtrain-elágazás - Baktó elágazás)
**Ez utóbbi vonalszakasz csak a Tramvasút-Trainvillamos számára lenne kétvágányú, a vasút számára továbbra is csak egy vágány lenne bekötve Szeged-Rókus állomás felől.
 
AAz Tram-Trainéptítési munkák nagyvasúti részének a kivitelezése 2018. április 4-én kezdődött, és 2019. április 25-éigig tart. Ez idő alatt az érintett szakaszon teljes kizárásos vágányzár van érvényben.
 
A beruházás teljes költsége 74,6 milliárd forint lesz, amely magában foglalja a városi villamosvágányok kiépítését, a részleges kétvágányúsítást a hibrid dízel-villamos járművek beszerzését és járműtelep építését, azonban a vasútvonal villamosítását nem.<ref>{{Cite web|url=http://fonodo.reblog.hu/duborog-a-tram-train|title=Dübörög a Tramtrain|accessdate=2017-08-30|work=Fonódó reblog}}</ref>
 
===Villamosítás===
A Tramvasút-Trainvillamos projekthez kapcsolódóan elkezdődött a vonal villamosításának tervezése is. A Szeged–Békéscsaba–Gyula közötti villamosítási munkákat külön projektben tervezték, azonban 2016-ra a projekt kérdésessé vált az időbeli csúszás és a túlzott költségek miatt. A Tram-Trainbeurházás dízelüzemben valósul meg, a villamosítás távlati tervként szerepel csak, a Tramvasút-Trainvillamos üzem esetleges bővítése esetén.
 
== A pálya ==
197. sor:
A MÁV 1895-ben kezdte el a sínek tömeges cseréjét, a "b" rendszerű vas[[sín]]ek helyére "c" rendszerű acélsínek kerültek. A "c" sínek kétféle változatát is beépítették, a régebbi szabvány szerintiek 33,25&nbsp;kg/m tömegűek és 7, 7,5 illetve 8 méter hosszúak, míg az újabb szabvány szerintiek 34,5&nbsp;kg/m tömegűek és 9–12 méter hosszúak voltak.<ref>Később ez az újabb szabvány terjedt el, még ma is találhatók tömegesen ilyen sínek mellékvonalakban.</ref> A vassínek 1905-re már csak állomási mellékvágányokban maradtak meg. 1913-ban Szeged és Szeged-Rókus közé 33&nbsp;kg/m súlyú "r" jelű sínek kerültek.
 
A két világháború között csak korlátozott felújítási munkák folytak. 1927-ben megjelentek a vonalon az első lágyvasbetétes betonaljak, amelyeket kísérleti jelleggel építették be. 900 db került Hódmezővásárhely és Kútvölgy közé, míg 380 db Vásárhelykutas (ma Székkutas) állomás II. és III. vágányába. Az ágyazatot folyamatosan zúzottkőre cserélték. A régi "c" síneket az 1940-es évek elejére végig kicserélték újabb szabvány szerintiekre. 1945-ben a felépítmény végig 34,5&nbsp;kg-os "c" sínekből állt, 1912 és 1926-331926–33-mas gyártási évszámokkal. A sínek 40%-a 16 méteresre volt hegesztve, a többi 12 méteres volt. A 16 méteres sínmezők alá 22 talpfa került.
 
A betonaljak szórványos beépítése később is folytatódott: 1950-59 között lágyvasbetétes B és U, valamint előfeszített E jelű aljakat építettek be állomási vonatfogadó vágányokba, szórványosan a nyíltvonalba is. Gondot okozott az alépítmény állapotának leromlása is, jellemzővé vált az ágyazat elsarasodása és a vízzsákok kialakulása. [[1955]] és [[1956]] között Kopáncs és Algyő között megcsúszás miatt 1,4&nbsp;km hosszban kicserélték a töltés anyagát. Az 1960-as évek végén a tengelyterhelés 16-17 tonna, az engedélyezett sebesség 60–65&nbsp;km/h volt.
220. sor:
A pályafenntartási munkák keretében végzett hézagmentesítés ezután az Orosháza–Hódmezővásárhely szakaszon folytatódott rövidebb szakaszokban, évente változó hosszban.
 
=== TramVasút-Trainvillamos építés ===
 
A vasútvonal következő jelentős átépítése a [[Szeged–Hódmezővásárhely tram-train|Szeged–Hódmezővásárhely vasút-villamoshoz]]hez köthető, melynek kiépítése 2018-19-ben történik meg. A Tram-Trainberuházás tervezésekor nyilvánvalóvá vált, hogy az optimális járatsűrűséghez szükséges a vasútvonal kapacitásának növelése Szeged-Rókus és Hódmezővásárhelyi Népkert között. A cél a pályasebesség felemelése a vonalszakaszon 80 km/h-ról 100 km/h-ra, valamint szakaszosan második vágány építése Kopáncs és Sártó elágazás, valamint Baktó elágazás és Szeged-Rókus között. Bár az 1970-es évek elején végzett átépítés óta máig ez a legjobb állapotú szakasza a vonalnak, a 100 km/h sebesség eléréséhez teljes felépítménycsere szükséges. A második vágány kiépítéséhez (különösen a Kopáncs-Sártó szakaszon) szükséges jelentős hosszban az alépítmény megerősítése. A vonalszakasz végig új betonaljakat és új zúzottkő ágyazatot kap. A korábbi 48 kg-os síneket {{vvr|100|100-as vonalból}} bontott (korábban 120 km/h sebességre engedélyezett állapotú) 54 kg/m-es sínekre cserélik. A munkák során teljesen átépülnek Algyő és Kopáncs állomások, valamint a jelenleg csak vonali elágazásnak és megállóhelynek számító Hódmezővásárhelyi Népkert is állomássá épül át. Szeged-Rókus állomást az átépítés nem érinti, innen Baktó irányába az új második vágány sem lesz bekötve, így azt csak a villamosok használatják.
 
== Egykori kapcsolódó kisvasutak ==