„Szentjánosbogár-félék” változatai közötti eltérés

A '''szentjánosbogár-félék''' ''(Lampyridae)'' a [[rovarok]] ''(Insecta)'' [[osztály (rendszertan)|osztályában]] a [[bogarak]] ''(Coleoptera)'' [[rend (rendszertan)|rendjébe]], azon belül a [[mindenevő bogarak]] ''(Polyphaga)'' [[rend (rendszertan)|alrendjébe]] tartozó [[család (rendszertan)|család]]. Mintegy 2000 fajuk trópusi és mérsékelt égövben él, [[Magyarország]]on 3 faj fordul elő.

 

Fajaik a sarkvidékek kivételével az egész Földön megtalálhatóak, de legnagyobb változatosságban a szubtrópusi és [[Trópusok|trópusi]] területeken fordulnak elő.

 

Magyar neve Keresztelő Szent Jánoshoz fűződik:<ref>http://termeszettar.hu/anyagok/szentjanosbogar/szentjanosbogar.html</ref>

 

== Megjelenésük, felépítésük ==

Több fajnál jelentős [[Nemi kétalakúság|ivari dimorfizmus]] megfigyelhető: itt a hímek szárnyasok , míg a nőstények szárnyatlanok, lárvaszerűek.

 

== Életmódjuk, élőhelyük ==

Lárváik ragadozók; [[csigák]]at, apró rovarlárvákat fogyasztanak.

Rövid életű [[imágó]]ik éjszakai állatok voltak, kifejletten nem táplálkoznak. A hímek repülve keresik meg a fűben, avarban rejtőző nőstényeket; az ivarok egymásra találását fajspecifikus fénykibocsátásuk ([[biolumineszcencia]]) segíti.

Fényt a [[luciferin]] nevű [[pigment]] [[oxidáció]]jával bocsátják ki, a folyamatot a [[luciferáz]] enzim katalizálta. A sugárzott sárga vagy zöld fény hullámhossza 510 és 670 [[nanométer]] közötti volt. Nemcsak az imágók, de a [[Lárva|lárvák]], [[báb (biológia)|bábok]] és tojások is bocsájtanak ki fényt. A világítás [[hullámhossz]]a és a felvillanások mintázata fajokra jellemző. Meleg nyári estéken, nedves réteken, erdőkben megfigyelhetjük a fű fölött keringő, s a fűben felvillanó morzejeleket. A szaporodási időszakban és nagy populáció esetén ez mesebeli látványt nyújt. A szentjánosbogarak násza este 9 és 10 óra között zajlik. Az imágók júniustól egészen július végéig láthatók. Június-júliusban van a rajzásuk. A nőstény szentjánosbogár a teljes sötétség beálltakor (Magyarországon este 10 óra körül) kapcsolja be lámpását. Általában mozdulatlanul ül a talajon, legfeljebb a növényekre mászik fel, hogy fénye észrevehetőbb legyen. Potrohát néha jobbra-balra csóválja vagy felgörbíti, ez még inkább megkönnyíti a hím dolgát, mely repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket; hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, és a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha egy élőhelyen több szentjánosbogár faj is előfordul, ott a nőstények csak a számukra „érthető” szignálra válaszolnak. A hímek számára a fény ereje is nagyon fontos információ, melynek jobb láthatósága érdekében a nőstények potrohukat még meg is emelik. Ezek a kódolt üzenetek nagyon fontosak a szaporodási időszakban, figyelembe véve annak rövid, akár csupán 2 hetes időtartamát. '''Mit tehetünk a szentjánosbogarakért:''' A nagy szentjánosbogár az elterjedési területének peremvidékein (például Nagy-Britanniában) ritka, és állományai lokálisan veszélyeztetettek lehetnek. Magyarországon azonban gyakori. Élőhelyeinek tönkretétele, a rovarirtószerek túlzott használata azonban nyilvánvalóan nem válik előnyére. Megtelepedését és szaporodását elősegíthetjük, ha a növényzet természetességét óvjuk, ez ugyanis a bogáron kívül a zsákmányul szolgáló csigáknak is kedvez. Parkokban, kertekben, temetőkben hagyjunk olyan részeket, ahol őshonos lágyszárúak a maguk kedvére tenyészhetnek. A változatos, mozaikos táj kialakítása a szentjánosbogár hasznára válik. A zárt erdőkben a hímek nehezebben veszik észre a nőstényeket, az egyhangú nyílt területeken pedig a bogarakat és a csigákat is jobban fenyegeti a kiszáradás – a tisztásokkal tagolt erdők vagy a facsoportokkal tarkított rétek azonban pont nekik valók. A nyári estéken egyszerre világító szentjánosbogarak serege megkapó látványosság, melyet eszközként használhatunk a biolumineszcencia, e különös természeti jelenség megismertetésére. Az Alcsúti Arborétum már több éve rendez ilyen hangulatos programot a nyár pontosan meghatározott napjain.

 

== Rendszertani felosztásuk ==