„Digitális Irodalmi Akadémia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
van dál |
||
1. sor:
A magyar '''Digitális Irodalmi Akadémia''' [[1998]]. [[június 2.|június 2-án]] jött létre a legkiemelkedőbb magyar írók-költők forrásértékű szövegeinek megismertetésére és elérhetővé tételére. Az 1998-ig [[Kossuth-díj|Kossuth-]] vagy [[Babérkoszorú-díj]]jal kitüntetett írók minden évben 1-1 új tagot<ref>[https://pim.hu/hu/dia A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai], pim.hu</ref> választhatnak be maguk közé.
Céljai közé tartozik, hogy „hozzájáruljon a magyar szépírók legjobbjainak alkotói szabadságát biztosító méltó feltételek megteremtéséhez, műveiket elérhetővé tegye az Interneten. Ezáltal a világ bármely pontján megismerhetővé váljék a kortárs magyar irodalom színe-java, és a nemzeti értéknek számító jelenkori szépirodalmi művek egyre bővülő köre egységesen kezelt adatbázisban elérhető legyen az érdeklődők számára.” Összegyűjtik a tagokról készült fényképeket és ábrázolásokat, a róluk, illetve a műveikről írott publikációkat.
A tagság feltételei:
* 1998-ig [[Kossuth-díj]], illetve [[Babérkoszorú-díj]] (ez csak az induláskor volt megkötés),
* a Magyar Irodalom Házával kötött szerződésben felhasználási jog biztosítása a teljes addigi írásban publikált életmű, illetve a szerződésben megjelölt határidőig írásban publikálandó valamennyi mű korlátlan digitális közzétételére, azzal megkötéssel, hogy [[szerzői jog]]aikat más vonatkozásokban maradéktalanul megtartják,
* részvétel az éves tagválasztó gyűlésen.
A szerződés értelmében az írókat évente emelkedő, a mindenkori [[minimálbér]] négyszereséhez közeli havi összeg illeti meg. Korábban a tagsággal egyéb költségtérítés is járt, így [[Internet]]-előfizetés, előfizetés egy (tetszőleges, magyar nyelvű) [[napilap]]ra és négy (tetszőleges, magyar nyelvű) irodalmi folyóiratra. Az Akadémia megfesteti a tagok [[portré]]ját egy általuk kiválasztott festőművésszel, s azt a Petőfi Irodalmi Múzeumban elhelyezi ([https://pim.hu/hu/dia/arckepcsarnok# elérhetőség]).
A DIA-szerzők könyvtára a többszöri publikációkat kivonva mintegy 1300 kötetre rúg, amiből 1200 már kint van a honlapon (2008 ősze). A könyvek digitalizációja után zajlik a kötetben nem publikált, de a szerző által fontosnak ítélt írások, indokolt esetben kéziratok és az egyes életművek szempontjából fontos műfordítások megjelentetése. A lassúság egyik oka, hogy a DIA szövegkritikai alapossággal digitalizál, másik oka a technológiai váltás, az [[Standard Generalized Markup Language|SGML]] fájlokról áttértek az [[XHTML]] formátumra.<ref>[http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15288 Frissülő DIA: Lassúság, alaposság], magyarnarancs.hu/</ref>
==Története==
A DIA ötletgazdája [[Török András (művelődéstörténész)|Török András]], az NKA 1994 és 1998 közötti elnöke volt. Az elképzelés véglegesítésében 1997 júniusa és 1998 tavasza között részt vett [[Magyar Bálint (politikus)|Magyar Bálint]] akkori oktatási miniszter is.<ref>[https://pim.hu/hu/digitalis-irodalmi-akademia/alakulo-ules-1998-junius-2 Alakuló ülés, 1998. június 2.], pim.hu</ref> Az NKA kezdeményezésére 1998 tavaszán a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]]-[[Magyar Irodalom Háza]] a [[Művelődési és Közoktatási Minisztérium]] támogatásával egy „virtuális nemzeti intézmény”, a Digitális Irodalmi Akadémia (a korábbi tervek szerint Digitális Halhatatlanok Program) alapítását kezdeményezte a [[Nemzeti Kulturális Alap]]hoz benyújtott pályázatában. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága 1998. április 6-tal a pályázatot elfogadta. A program 2000 őszétől 2006 végéig a [[Neumann János Digitális Könyvtár]] önálló projektje volt, 2007 januárjától ismét a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] tevékenységei közé illesztve működik.
8 ⟶ 21 sor:
Kezdetben, 2000. december 31-éig a Nemzeti Kulturális Alap vállalt kötelezettséget a program finanszírozására. A [[Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma]] az NKA-n keresztül támogatta a program folytatását 2006. december 31-éig. A DIA azóta a [[Petőfi Irodalmi Múzeum]] részlegeként működik, így annak költségvetése révén finanszírozódik.
A DIA-ban szereplő szerzők havonta nagyjából a minimálbér négyszeresét kapják műveik internetes elérhetőségéért cserébe.
== Kapcsolódó szócikkek ==
| |||