|
===Farsangvasárnap===
A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja.
Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját.
További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű [[kalács (sütemény)|kalács]] után), vővasárnap (az ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görögkatolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja.
Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak.
Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom.
További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.
[[Fájl:Fánk.jpg|bélyegkép|[[Farsangi fánk]]]]
===[[Húshagyókedd]]===
A húshagyó[[kedd]], a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. Mozgó egyházi ünnep, mindig 47 nappal előzi meg a húsvétot. A farsangtemetés időpontja.
További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására).
| 