„São Tomé és Príncipe földrajza” változatai közötti eltérés

A São Tomé-szigeten két hegylánc fut keresztül, az egyik észak–déli irányban, a másik északnyugatról a sziget délnyugati végéig ível. Takarókőzete a [[bazalt]], helyenként [[kréta (időszak)|krétakori]] [[kvarcos homokkő|kvarcoshomokkő]]-felbukkanásokkal. A [[palagonittufa]]-rétegek az egykori [[tenger alatti vulkanizmus|tenger alatti kitörések]] tanúi, amelyekre recens szárazföldi erupciók lávarétegei rakódtak. A sziget legrégebbi lávakőzetei 13,2 millió évesek, a vulkáni tevékenység legkésőbbi nyomai mintegy 100 000 évesek. A Príncipe-sziget a 3000 mélyen lévő tengerfenéki síkságból emelkedik a tengerszint fölé, két kelet–nyugati irányú hegyvonulat fut át a szigeten. Északi részének jellemző takarókőzete a bazalt, délen pedig a [[fonolit]] és a [[tefrit]] uralkodó. A felszíni kőzetek kora 4,9–30,4 millió év között váltakozik. Az erősen erodált felszínen helyenként festői fonolittornyok emelkednek a magasba (Cão Grande, 633 m; Cão Pequeno, 390 m). A hegyeket a São Tomén és a Príncipén egyaránt a partvidék homokos síksága övezi.

 

 

== Növény- és állatföldrajz ==