„Zsilip” változatai közötti eltérés

Amikor a folyó egy szakaszát hajózhatóvá teszik, szükség van zsilipre, hogy megkerüljék az akadályokat, például [[Vadvíz|vadvizeket]], [[Gát (építészetvízépítés)|gátakat]], vízimalmok [[bukógát]]jait – mivel azok túloldalán a vízszint magasabb. A nagyszabású folyami hajózást javító fejlesztéseknél a bukógátakat és a zsilipeket gyakran együtt alkalmazzák. A bukógát megnöveli egy sekély szakasz vízmélységét, a szükséges zsilipet pedig vagy közvetlenül a gát miatt kialakuló vízszintréshez építik, vagy a mesterségesen épített áttörés alsó végéhez, amely megkerüli a gátat és a sekély szakaszt is.

Az ősi időkben a vízi közlekedés már gyakori volt, de a folyók gyakran túl sekélyek voltak ahhoz, hogy a legkisebb csónakokon kívül bármi is használhassa azokat. Aztán az ember felfedezte, hogy a folyók hajózhatóvá tehetők a nagyobb hajók számára, úgy, hogy [[Gát (építészetvízépítés)|gát]]ak építésével megemelik a vízszintet. A víz a gát mögött egyre mélyebb lett, míg végül a tetején átcsordult, létrehozva ezzel a [[bukógát]]at. A víz ezután elég mély lett ahhoz, hogy a nagyobb hajók közlekedni tudjanak rajta. A gátépítést megismételték a folyó mentén, míg végül "lépcsők" alakultak ki a mély vízben.

* [[Gát (építészetvízépítés)]] - ''duzzasztógát''