„Nemrut-hegy” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pusztella (vitalap | szerkesztései)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Pusztella (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
21. sor:
A Nemrut-hegyet és szobrait 1838-ban [[Helmuth Karl Bernhard von Moltke|Helmut Von Moltke]] porosz királyi százados, a szultán katonai tanácsadója írta le először, aki az oszmán hadsereggel több terepfelmérő utat tett a Taurusz-hegységbe. Az 1880-as években Moltke tábornagy két régészeti expedíciót küldött a helyszínre, az elsőt [[Otto Puchstein]] (1856–1911), a másodikat a [[Pergamon-oltár]]t korábban feltáró [[Carl Humann]] (1839–1986) vezetésével. A kutatások eredményét Humann [[1883]]-ban részletesen publikálta.<ref>[https://books.google.hu/books?id=GTvKCe2Ri-QC&pg=PA234&lpg=PA234&dq=von+Moltke+Nemrut&source=bl&ots=FMJrOzbLiy&sig=841gL-FmR37z284OEjkgJTY1T2Q&hl=hu&sa=X&ei=8RALT7HCDcba4QSD3diNCA&ved=0CB0Q6AEwAA#v=onepage&q=von%20Moltke%20Nemrut&f=false Richard Stoneman: ''Across the Hellespont: A Literary Guide to Turkey,'' Tauris Parke Paperbacks, 2011. 234. oldal (Online változat: Google Books)]</ref> A síremléket feltárták, de Antiochus sírját nem találták meg. Mindezek ellenére továbbra is úgy tartja a hiedelem, hogy itt van eltemetve. A világ közvéleményének figyelmét a német [[Friedrich Karl Dörner]] (1911–1992) és az amerikai [[Theresa Goell]] (1901–1985) régészeti munkássága irányította a hegyre. (Goell asszony hamvait, életében tett végakarata szerint, 1985-ben a hegy tetején szórták szét).<ref>http://www.adiyamanli.org/Adiyaman/culture.htm</ref>
 
AdiyamantólAdıyamantól 65 km-re északkeletre a Nemrut-hegy egyik 2206 m-es magasságban fekvő teraszán török és német régészek fedezték fel a szenzációs emlékeket, amelyeket méltán nevezhetünk a világ egyik csodájának is. Az i.e. I. sz.-ban e vidéken virágzott a Kommagéne királyság. Első királyának, I. Antiokhosznak (i.e. 69-38) a monumentális mauzóleuma és egy szabadtéri szentély mellett egy sor gigantikus istenszobor, szobortorzó, állatszobor ejti ámulatba az ide zarándokló látogatókat. A 4-5 m magas fejszobrok fényképekről már világhírűek lettek azóta. Amit ma a felszínen láthatunk, az valószínűleg csak egy része annak, ami ebből a magas kulturális szintű , de történelmi léptékkel rövid életű birodalomból, alkotásaiból fennmaradt.<ref>Békési B. István: Törökország 542. o.</ref>
 
[[1987]]-ben a Nemrut-hegy felkerült az [[UNESCO]] [[Világörökség]]i listájára.