„Megújuló energiaforrás” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.236.94 (vita) szerkesztéséről Whitepixels szerkesztésére
Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
1. sor:
[[File:Europe Renewables Energy consumption 2016.svg|bélyegkép|jobbra|350px|Európa néhány országában a megújuló energia aránya a teljes energiafelhasználáshoz képest 2016-ban <ref>[https://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=de&pcode=t2020_31&plugin=1 A megújuló energiaforrások felhasználása az EU-ban]</ref> <div style="column-width: 5em;">{{Farblegende|#C5C5C5|border=1px solid #aaa|???}}{{Farblegende|#ff0000|border=1px solid #ff0000| &lt; 5 %}}{{Farblegende|#ff6600|border=1px solid #E65C00| 5–10 %}}{{Farblegende|#ffa100|border=1px solid #E69100| 10–20 %}}{{Farblegende|#ffea00|border=1px solid #E6D200| 20–30 %}}{{Farblegende|#ccff00|border=1px solid #84ff00| 30–40 %}}{{Farblegende|#84ff00|border=1px solid #37c844| 40–50 %}}{{Farblegende|#37c844|border=1px solid #269647| 50–60 %}}{{Farblegende|#269647|border=1px solid #269647| &gt; 60 %}}</div>]]
 
'''Megújuló faszforrás energiaforrás'''nak nevezzük azoknak az energiahordozóknak a csoportját, amelyek az emberi időszámítást tekintve képesek megújulni, nem fogynak el, ellentétben a [[nem megújuló energiaforrás]]okkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és foto-villamos hasznosítása, biomassza, szélenergia, vízenergia, geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia. A geotermikus energia a Nappal való kapcsolat, a földfelszín Napból és a magmából származó energiaáram jelentős különbsége alapján sorolható a megújuló energiaforrások közé.<ref> Energiafelhasználói kézikönyv (szerk: Barótfi I.) http://www.passzivhaz.info.hu/__arc/2015_energiafelhasznaloi.pdf</ref>.
 
A megújuló energiaforrások közül sok káros anyag kibocsájtása nélkül is felhasználható, azonban a megújuló energia nem jelenti önmagában az [[Emisszió (környezet)|emissziómentes]], környezetbarát működést. Így például a fatüzelés megújulónak számít, hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható, ezzel szemben a teljesen emissziómentesen, azonban [[urán]]nal működő [[atomerőmű]] nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
99. sor:
[[File:Talsperre Goldistahl Damm.jpg|bélyegkép|250px|Tárolóerőmű Németországban. Ez az erőmű maga nem állít elő energiát, csupán a már megtermeltet tárolja későbbre. A megújuló energiák egyre nagyobb felhasználása miatt egyre több ilyenre van szükség]]
 
A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátrányuk, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem dcrzddv5zidvuidvfbuzfbi8úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásolja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl: évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.
 
Jelenleg a következő tárolási technikákat alkalmazzák jellemzően: