„Megújuló energiaforrás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.236.94 (vita) szerkesztéséről Whitepixels szerkesztésére Címkék: Visszaállítás Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
|||
97. sor:
=== Egyenetlen termelés, az energia nehéz tárolhatósága ===
{{lásd még|Tárolóerőművek}}
[[File:Talsperre Goldistahl Damm.jpg|bélyegkép|250px|Tárolóerőmű Németországban. Ez az erőmű maga nem állít elő energiát, csupán a már megtermeltet tárolja későbbre. A megújuló energiák egyre nagyobb felhasználása miatt egyre több ilyenre van szükség. A tárolási kapacitások nagy korlátoltságai azonban nagy problémát okoznak]]
[[File:DESERTEC-Map large.jpg|bélyegkép|250px|Egyes területeken akkora a bizonyos forrásokból történő energiatermelés ingadozása, hogy a felhasználása hatalmas nehézségeket okoz. Egy ilyen képzeletbeli ábra azt mutatja, hogy melyik területeken milyen erőműveket lenne érdemes telepíteni a kiegyensúlyozott termelés érdekében. Így például a sivatagba javasolt a naperőmű, míg az Északi-tenger partvidékén a szélenergia felhasználásának van értelme a nagyobb hatékonyság a folyamatosabb termelés miatt <ref>[https://web.archive.org/web/20150705204930/http://www.desertec.org/de DESERTEC-archivált]</ref> <ref>[http://www.desertec.org/ DESERTEC]</ref>]]
A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb hátrányuk, hogy az energiát nem előre eltervezhető és szabályozható módon adják le, hanem úgy, ahogy a környezet és időjárás azt éppen befolyásolja. Így például a kisebb vízhozamú folyó csak kevesebb vízenergia-előállításhoz elég, a szélerőművek csak megfelelő szélerősségben tudnak működni, valamint a naperőművek működése is teljesen a Nap aktuális fényerejétől függ. Ezzel szemben a hagyományos erőműveket az aktuális igények szerint lehet szabályozni, ami fontos is, hiszen például az áramhálózatban mindig pontosan ugyanannyi áramot kell a rendszerbe táplálni, mint amekkora a felhasználás, az áram önmagában nem tárolható a vezetékhálózatban. Ugyan Európa országai egy egységes áramhálózatot alkotnak, így elméletileg lehetséges, hogy a helyenként túl nagy, helyenként túl kicsi áramtermelést kiegyenlítsék, azonban a megújuló energiával működő erőművek az azonos napszakok és az azonos éghajlati jelenségek (Pl: évszakok) miatt nem tudnak a környező országokon belül tökéletes szinkronban működni. Egyenetlenségek nem csak a napi ciklusban mutatkoznak, sokkal nagyobb a kilengés az éves ciklusban a különböző évszakokban. Így például decemberben sokkal kevesebb energiát állítanak elő a szél- és naperőművek, mint augusztusban, ami energiafelhasználás szempontjából kifejezetten előnytelen, ezért a megújuló energia alkalmazásával kapcsolatban jelenleg az egyik legnagyobb problémaként kezelik a nehézkes energiatárolást.
109 ⟶ 110 sor:
Ezeknél a tárolási módszereknél a legnagyobb problémát az alacsony hatékonyság (hatásfok), valamint a jelentős helyigény jelentik. Ugyan jelenleg a tárolás szempontjából legproblémásabb nap- és szélerőművek a teljes energiaellátásban csak egy egész kis szerepet vállal (Pl: Németországban 3%), most sem lehet az évszakok közötti teljesítményingadozásból előálló energiafelesleget tárolni, tartósan kedvezőtlen időjárás esetén más energiaforrásokhoz kell fordulni.
A napi ingadozást az áramtermelésben az előre eltervezett áramfelhasználással is igyekeznek kiegyenlíteni,
A sokkal nagyobb, évszakok közötti ingadozás kiegyenlítésére azonban még nem sikerült megoldást találni.
115 ⟶ 116 sor:
Európa egységes áramhálózatába sok helyen és különböző erőművekből történik az árambetáplálás. A megújuló energiát felhasználó erőművek, főleg a szél- és napenergia egyenlőtlen és pontosan előre meg nem jósolható teljesítménye azonban komoly kihívás elé állítja az elektromos hálózatot. Mivel az energiatárolás ma még egy megoldatlan probléma, az erőműveinket mindig az aktuális energiafelhasználáshoz és az időjáráshoz kell igazítani. Jelenleg a megújuló forrásból történő árambetáplálás [[Megújuló energiaforrás#Az Európai Unióban|az Európai Unióban törvényileg előnyben van részesítve]], vagyis ha a kedvező időjárás miatt sok áram keletkezik a szél- és naperőművekben, a fosszilis égetésű erőművek teljesítményét csökkentik, kedvezőtlen időjárás esetén pedig a nem megújuló energiaforrások segítenek be az áramtermelésbe.
Így ugyan az éves termelést tekintve lehet radikálisan csökkenteni a [[Nem megújuló energiaforrás|nem megújuló energiát felhasználó]] erőművek arányát az áramtermelésben, azonban a kiegyensúlyozatlan termelés miatt az áramtermelés csak nap- és szélerőmű felhasználásával nem lehetséges, az áramtermelés szempontjából kedvezőtlen hónapokban az áramtermelésbe vissza kell kapcsolni a hagyományos erőműveket.
Azokon a területeken, ahol nagyon sok szél- és naperőmű működik, már problémát okoz a kedvező időjárási viszonyok esetén a túltermelés, vagyis hogy rövidebb időközökben több áramot állítanak elő, mint amennyi szükséges. Az ilyen esetekben leginkább az áram távolabbi helyekre történő továbbításával, akár más országokba való eladással lehet megválni a feleslegtől. A rövid ideig tartó, és ezáltal nehezen felhasználható energiamennyiséget azonban nem ritkán csak negatív áron lehet eladni, vagyis a termelő fizet azért, hogy más átvegye az áramot. Így például Németországban 2017-ben 107-szer fordult elő órákon át, hogy negatív áron kellett áramot eladni. <ref>[https://blog.energybrainpool.com/bereits-103-mal-in-2017-negative-preise-am-stromspotmarkt/ Árameladás negatív áron]</ref>
<!-- Joschka Fischer -->
=== Nagy helyigény, környezetrombolás ===
A megújuló energiaforrások kihasználása sokszor környezeti rombolást is eredményeznek. Leginkább a vízerőművek okozzák a legnagyobb környezeti változásokat, mivel a folyó felduzzasztása, illetve egy [[árapályerőmű]] kiépítése teljesen átalakítják az ott élő élőlények környezetét. A [[szélfarm]]ok is jelentősen megváltoztatják a környezetet, itt leginkább a [[Szélerőművek hatása a madárvilágra|madárvilágra gyakorolt hatást]] kritizálják az állatvédők.
A helykihasználás szempontjából a bioenergia a leghátrányosabb, hisz a biomasszához igényelt növények felnövesztése hatalmas területeket igényel. A napenergia területhez viszonyítva ehhez képest sokkal jobban teljesít, hiszen 25-65-söröse az adott területegységen napelemek által kinyerhető energia, mint a növényekkel. <ref>Matthias Günther: ''Energieeffizienz durch Erneuerbare Energien. Möglichkeiten, Potenziale, Systeme''. Wiesbaden 2015.</ref>A hagyományos erőművekhez képest a szél- nap- és bioenergia felhasználása akkora nagy, hogy a rendelkezésre álló terület nagysága nem engedi meg az akármekkora mértékű kiépítést.
== Megújuló energiafelhasználás kiépítése, használata ==
| |||