„Wilhelm Schickard” változatai közötti eltérés

(→‎Élete: A csudát akarta bizonyítani az összes Kepler-törvény megjelenése UTÁN, ezen már rég túl volt. Javítottam Holdra az enwiki alapján.)
{{DEFAULTSORT:Schickard Wilhelm}}
{{személy infobox}}
'''Wilhelm Schickard''' ([[Herrenberg]], [[1592]]. [[április 22.]] – [[Tübingen]], [[1635]]. [[október 24.]]) [[Németország|német]] matematikus, hebraista, az első mechanikus számológép tervezője.
 
[[Kategória:Német matematikusok]]
== Élete ==
[[Kategória:Német hebraisták]]
Korán nyilvánvaló lett matematikai tehetsége, [[1610]]-ben a tübingeni kolostorba nyert felvételt, ezután [[1614]] és [[1619]] közt [[Württemberg]]ben tevékenykedett lelkészként. [[1617]]-ben meglátogatta [[Johannes Kepler]], és a köztük fennálló korkülönbség ellenére – Kepler 20 évvel volt idősebb nála – szoros barátságot kötöttek. Amikor [[1618]]-ban, a harmincéves háború kitörésének évében egy év alatt szokatlanul sok [[üstökös]] tűnt fel az égbolton, Schickard a württenbergi herceg kérésére egy értekezést készített róluk, amelyben a korában megszokott babonákkal szemben tudományos oldalról próbálta megközelíteni a témát. [[1619]]-ben a [[Tübingeni Egyetem]] hebraisztikai tanszékére nevezték ki professzornak, ekkor írta meg a [[héber nyelv]] oktatásáról szóló alapművét, amelyet egészen [[1731]]-ig többször is kiadtak.
[[Kategória:1592-ben született személyek]]
[[Fájl:Schickardalairas.jpg|bélyegkép|Wilhelm Schickard aláírása Drusius: Loca difficiliora című munkájában. A könyv Schickard könyvtárából származik.]]
[[Kategória:1635-ben elhunyt személyek]]
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
Első természettudományos munkája [[1623]]-ban jelent meg, ez egy égboltmodell volt, amely elsőként mutatta be az északi félteke égboltját a Földről nézve. Később egy olyan világmodellt is megalkotott, amelyen egyaránt bemutatható volt a Föld- és a Nap-középpontú Naprendszer is. Ebben az időben tervezte meg azt a mechanikus számológépet, amelyet Kepler munkájának segítésére tervezett. A számológép első darabját egy helyi órásmester kezdte el készíteni, ám a munka egy Tübingenben tomboló tűzvészben megsemmisült. Kepler ebben az időben a Hold pályáját számolta. Schickard a számológépből egy másik példányt is készített (egyes források szerint ez sem készült el teljesen), ez feltehetőleg a harmincéves háború alatt veszett el.
[[Fájl:Wilhelm Schickard sajátkezű jegyzetei Drusius Loca difficiliora című munkájában.jpg|bélyegkép|Wilhelm Schickard sajátkezű jegyzetei Drusius: Loca difficiliora című munkájában.]]
 
Wilhelm Shickard egy buzi
Magában a gépezetben egymáshoz szorosan illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek, illetve rudak voltak, és a négy alapművelet volt elvégezhető rajta. A számításokat mechanikusan, a rudak, fogaskerekek és egy automatikus átvitelképző mechanizmus kombinációjával végezte el. Schickard [[1623]]-ban két, Keplernek írott levelében beszámolt a készülékről, amelyben így számolt be róla: „az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizálta”, illetve: „az adott számokkal automatikusan számol: összead, kivon, szoroz és oszt. Bizonyára örülne, ha látná, hogyan gyűjti össze [a gép] a tízes és százas maradékokat, vagy kivonáskor hogyan vesz el belőlük…”. Az első levél [[1623]]. [[szeptember 20.|szeptember 20-án]], a második [[1624]]. [[február 25.|február 25-én]] kelt. E leveleket [[1957]]-ben találták meg, és a bennük lévő leírások alapján [[1960]]-ban az IBM elkészítette a gép működő modelljét. A számológép működési elve híven követte a [[John Napier (matematikus)|John Napier]] ([[1550]] – [[1617]]) által készített úgynevezett „Napier-csontok” számolási eljárásait. A részeredményeket számtárcsákon tárolta, a túlcsordulást egy kis csengő megszólaltatásával jelezte.
 
Wilhelm Shickard egy buzi
[[1631]]-ben Keplerrel közös tanítójuk, [[Michael Mästlin]] csillagászprofesszor halálakor Schickardot nevezték ki utódjának. Komoly térképészeti munkásságot is kifejtett, [[1634]]-ben új, a korábbiaknál jóval egyszerűbb mérési módszereket fejlesztett ki, valamint elkészítette az addigiaknál jóval pontosabb, a Württenbergi Hercegségeket ábrázoló térképeket. E térképek zöme is megsemmisült, mindössze kettő maradt fenn.
 
Wilhelm Shickard egy buzi
[[1635]]-ben a harmincéves háború következtében Tübingenben komoly [[pestis]]járvány pusztított, egy éven belül mintegy 1500 helyi lakos halt meg. Az egész Schickard család meghalt, Wilhelm Schickard 1635 októberében halt meg, két nappal fia előtt.
 
Wilhelm Shickard egy buzi
A Hold egyik kráterét róla nevezték el.
 
Wilhelm Shickard egy buzi
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
 
Wilhelm Shickard egy buzi
== Források ==
{{Tisztázatlan forrás}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Matematika}}
{{DEFAULTSORT:Schickard Wilhelm}}
 
Wilhelm Shickard egy buzi
[[Kategória:Német matematikusok]]
 
[[Kategória:Német hebraisták]]
Wilhelm Shickard egy buzi
[[Kategória:1592-ben született személyek]]
 
[[Kategória:1635-ben elhunyt személyek]]
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
v
 
Wilhelm Shickard egy buzi
 
Wilhelm Shickard egy buzi
Névtelen felhasználó