„Ideg” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a átirányítások magyarítása és egységesítése |
Az ideg és az idegszövet korán sem ugyan az Címkék: Megszüntetett átirányítás VisualEditor: átváltott |
||
1. sor:
[[Fájl:Nerves of the left upper extremity.gif|bélyegkép|A kar idegei (sárgával jelölve)]]
Az '''ideg''' ({{latinul|nervus}}) idegrostok egy kötege a [[környéki idegrendszer]]ben. Az ideg útként szolgál az [[akciós potenciál]]ok továbbítására a környéki szervekhez, vagy [[érző ideg]]ek esetén a test többi részéből a [[központi idegrendszer]]be. Minden az idegben jelenlévő [[axon (szövettan)|axon]] egy-egy [[idegsejt]] nyúlványa, az axonokat segítő sejtek (pl. [[Schwann-sejtek]]) mellett.
Az idegen belül, minden axont hálózatos kötőszöveti állomány, [[endoneurium]] vesz körbe. Az axonok nyalábokba (faszcikulusokba) csoportosulnak, és minden nyaláb a kötőszövetes [[perineurium]]ba van becsomagolva. Végül az egész ideg körül van véve az [[epineurium]]mal.
A [[központi idegrendszer]]ben az idegek megfelelői a [[Pálya (neuroanatómia)|pályák]]. <ref>{{CitLib |aut=Fazekas, György, 1940-2014. |tit=Biológia. Kötet 2, Ember, bioszféra, evolúció |ass=Szerényi, Gábor, 1947- |ass2=Bocsi, Katalin. |ass3=Horváth, Virág. |edi=3. javított kiadás |ann=2015 |sernr=Kötet 2 |isbn=9789632445694 |url=https://www.worldcat.org/oclc/997452485 |accd=2019-02-13}}</ref><ref>{{CitLib |aut=Gál Béla |tit=Biológia 11 A sejt és az ember biológiája : Gimnáziumi tankönyv |edi=7., jav. kiad |ann=2010 |isbn=9789636974718 |url=https://www.worldcat.org/oclc/1081684808 |accd=2019-02-13}}</ref>
==Felépítés==
Minden ideg ideg kívülről körbe van véve egy [[epineurium]] nevű [[kötőszövet]]i állománnyal. Alatta lapos [[perineurium]] sejtek egy rétege található, amelyek axonok egy csoportját fogják össze. Egy ilyen köteg számos, [[endoneurium]]mal körbevett idegrostra osztható. Ez egy folyamatos csövet képez a [[központi idegrendszer]]től egészen a rostok [[szinapszis]]áig. Az endoneuriumot belül egy [[glikokalix]] nevű réteg alkotja, kívül pedig [[kollagén]] rostok sűrű hálózata. Az idegek gyakran [[ér (anatómia)|erekkel]] együtt haladnak, hiszen az idegsejteknek elég nagy az energiaigénye.
===Kategóriák===
Az idegeket három csoportra osztjuk irányuk és vezetett ingerük alapján:
* Az [[Afferens idegrost|afferens idegek]] [[érző idegsejt]]ektől szállítanak információt a [[központi idegrendszer]]be.
* Az [[Efferens idegrost|efferens idegek]] a [[központi idegrendszer]]ből visznek jeleket az [[izom|izmokba]] és [[mirigy]]ekbe.
* A kevert idegek afferens és efferens idegrostot is tartalmaznak, így mind a két feladatban szerepet vállalnak.
Az idegek a osztályozhatóak a [[központi idegrendszer]]beli eredési helyük alapján:
* A [[gerincvelői idegek]] a test nagy részét beidegzik, a [[gerinc|gerincoszlop]]on belül kapcsolódnak a [[gerincvelő]]n át a [[központi idegrendszer]]hez. Elnevezésük arról a [[csigolya|csigolyáról]] történik, amelyiknél kilépnek a gerincoszlopból.
* Az [[agyidegek]] főként a fejet idegzik be, és közvetlenül az [[agy]]hoz kapcsolódnak (pontosabban az [[agytörzs]]höz). Jelölésük [[római számok]]kal történik, 1-től 12-ig, de ezek mellett az agyidegek rendelkeznek leíró nevekkel is.
===Szakkifejezések===
Egy ideg, amely információt szállít egy adott területről vagy irányítja azt, az az ideg úgymond „beidegzi” az adott területet.
Az „ipszilaterális” idegek a test ugyan azon oldalára hatnak, amelyen az ideget ellátó agyterület van, szemben a „kontralaterális” idegekkel, amelyek a test ellentétes oldalárán fejtik ki hatásuk.
==Fejlődésük==
Az idegek növekedése normál esetben befejeződik a [[kamaszkor]] alatt, de újraindítható a [[Notch-jelátvitel]] nevű molekuláris mechanizmussal.<ref>{{Cite web |url=https://www.sciencedaily.com/releases/1999/10/991022005127.htm |title=Yale Study Shows Way To Re-Stimulate Brain Cell Growth |accessdate=2019-02-13 |work=ScienceDaily |language=en}}</ref>
==Gyógyulásuk==
Amennyiben az [[idegsejt]] [[sejttest]]e nem sérül, az axonok regenerálódnak és újraalkotják a szinapszisaikat a [[neuroregeneráció]] során.
Az idegek gyógyulása nagyon lassú és hónapokat is igénybe vehet a véghezvitele. A gyógyulás ugyan megjavít néhány ideget, a regeneráció nem tökéletes és hátramarad némi funkcionális hiba.
==Szerepük==
Az idegek elektrokémiai impulzusokat ([[akciós potenciál]]okat) közvetítenek az ideget felépítő sejteken keresztül. Ezek a jelek hihetetlenül gyorsak, néhány velőhüvelyes axon akár 120 m/s-os sebességgel is szállíthat. Az impulzusok sejtről-sejtre vándorolnak, a [[szinapszis]]okon elektromos jelből kémiaivá, majd vissza elektromossá változnak.
==Orvosi jelentőségük==
A [[rák (betegség)|rák]] terjedhet az idegek körüli területeken. Ez kifejezetten gyakori fej-, nyak-, prosztata- és végbélrák esetén.
[[Sclerosis multiplex]] esetén az idegek nagymértékben sérülnek, a velőhüvelyük károsodik.
„[[Radikulopátia|Becsípődött ideg]]” történtekor egy ideg nyomás alá kerül, ami okozhat fájdalmat, gyengeséget, zsibbadást vagy bénulást. A fájdalom más területekre is sugározhat.
==Történelem==
[[Hérophilosz]] (i.e. 335–280) leírta a [[látóideg]]et és a [[szemmozgató ideg]]et. Az agyidegek elemzése során állapította meg a különbséget ér és ideg között.
{{Idegrendszer}}
{{Agyidegek}}
==Források==
| |||