„Szerkesztő:Szalai.laci/Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szalai.laci (vitalap | szerkesztései)
Készült a(z) „Artificial intelligence” oldal lefordításával
Szalai.laci (vitalap | szerkesztései)
Készült a(z) „Artificial intelligence” oldal lefordításával
4. sor:
Az MI alkalmazási köre vitatott: miközben a gépeket tovább fejlesztjük, egyre kevesebb feladatot nevezünk "intelligenciát" igénylő feladatnak. Ezt a jelenséget [[MI-hatás|MI-hatásnak]] nevezzük, ami Tesler szellemes elméletéhez vezet, "A mesterséges intelligencia bármi ami még nem valósult meg."<ref>{{Cite web |url=http://people.cs.georgetown.edu/~maloof/cosc270.f17/cosc270-intro-handout.pdf |title=Artificial Intelligence: An Introduction, p. 37 |accessdate= |author=Maloof |first=Mark |date= |work=georgetown.edu |archiveurl= |archivedate=}}</ref> Például az [[Optikai karakterfelismerés|optikai karakterfelismerést]] gyakran kizárjuk a "mesterséges intelligencia" képességei közül, mivel már rutin technológiának számít.<ref>{{cite magazine|last=Schank|first=Roger C.|title=Where's the AI|magazine=AI magazine|volume=12|issue=4|year=1991|p=38}}</ref> A modern gépi képességek, amelyek általában MI-nek minősülnek, magukban foglalják az emberi beszéd sikeres megértését,{{sfn|Russell|Norvig|2009}} a legkiválóbb versenyzést stratégiai játékrendszerekben (például [[Sakk]] és [[Go]]), <ref name="bbc-alphago">{{Cite web |url=https://deepmind.com/alpha-go.html |title=AlphaGo – Google DeepMind |publisher= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160310191926/https://www.deepmind.com/alpha-go.html |archivedate=10 March 2016}}</ref> az [[Önvezető autó|önvezető autók]] működését és az intelligens útválasztást tartalomszolgáltatási hálózatokban és a katonai szimulációkban.
 
Kaplan és Haenlein az MI rendszereknek három típusát állapítja meg: analitikus, emberi ihletésű és humanizált mesterséges intelligencia.<ref name="sciencedirect.com"> [https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0007681318301393 Kaplan Andreas; Michael Haenlein (2018) Siri, Siri a kezemben, aki a legtisztább a földön? A mesterséges intelligencia, üzleti horizontok, 62 (1) értelmezéseiről, illusztrációiról és következményeiről] </ref> Az analitikus AIMI csak a [[Gondolkodás|kognitív intelligenciával]] összhangban álló jellemzőkkel rendelkezik, ami a világ kognitív reprezentációját eredményezi, és a múltbeli tapasztalatokon alapuló tanulást használja mint a jövőbeli döntések tájékoztatásárainformációforrását. Az emberi ihletésű AI a kognitív, valamint az [[Érzelmi intelligencia|érzelmi intelligencia]] , a kognitív elemek mellett az emberi érzelmek megértése, valamint a döntéshozatal során figyelembe vett elemek. A humanizált AI mindenfajta kompetencia jellegzetességet (azaz kognitív, érzelmi és társadalmi intelligenciát ) mutat, amely képes [[Éntudat|tudatos]] és önmegértővé válni másokkal való kölcsönhatásban.
 
A mesterséges intelligenciát 1956-ban akadémiai diszciplínaként alapították, és az elmúlt években számos optimizmus hullámát tapasztalták <ref name="Optimism of early AI"> A korai AI optimizmusa: </ref> <ref name="AI in the 80s"> Az 1980-as évek boomja: [[Expert systems|szakértői rendszerek]] felemelkedése, [[Fifth generation computer|ötödik generációs projekt]] , [[Alvey]] , [[Microelectronics and Computer Technology Corporation|MCC]] , [[Strategic Computing Initiative|SCI]] : </ref> amit csalódás és a finanszírozás elvesztése követett (az úgynevezett " AI tél ") <ref name="First AI winter"> Első [[AI Winter]] , [[Mansfield Amendment|Mansfield módosítás]] , [[Lighthill report|Lighthill-jelentés]] </ref> <ref name="Second AI winter"> Második [[AI winter|AI tél]] : </ref> az új megközelítések, a siker és a megújult finanszírozás. <ref name="AI in the 80s" /> <ref name="AI in 2000s"> Az AI a 21. század elején rendkívül sikeres lesz </ref> Történelmének nagy részében az AI kutatást olyan mezőkre osztották, amelyek gyakran nem kommunikálnak egymással. <ref name="Fragmentation of AI"> Pamela [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck (2004]] , pp. &nbsp; 424) "írja az AI durva összetörését az almezőkben - látás, természetes nyelv, döntéselmélet, genetikai algoritmusok, robotika" &nbsp; ... és ezek saját al-almezővel - ami aligha lenne mondanivalója egymásnak. </ref> Ezek az alrészek olyan technikai megfontolásokon alapulnak, mint például bizonyos célok (pl. " Robotika " vagy "gépi tanulás"), <ref name="Problems of AI"> Ez az intelligens tulajdonságok listája a főbb AI tankönyvek által lefedett témákon alapul, többek között: </ref> bizonyos eszközök használata ("logika" vagy [[Mesterséges neurális hálózat|mesterséges neurális hálózatok]] ), vagy mély filozófiai különbségek. <ref name="Biological intelligence vs. intelligence in general"> Biológiai intelligencia és intelligencia általában: </ref> <ref name="Neats vs. scruffies"> [[Neats vs. scruffies|Neats vs scruffies]] : </ref> <ref name="Symbolic vs. sub-symbolic"> Szimbolikus és szubbolimikus AI: </ref> Az almezők társadalmi tényezőkön (egyes intézmények vagy egyes kutatók munkája) is alapultak. <ref name="Fragmentation of AI" />
<nowiki>
[[Kategória:Feltörekvő technológiák]]