„Párizsi Kommün” változatai közötti eltérés

A munkástüntetések nyomán március 28-án megválasztották a kommün ''(Párizsi Községtanács)'' tagjait (a tagok nem mind voltak [[kommunizmus|kommunisták]] és [[marxizmus|marxisták]], mert voltak köztük [[radikalizmus|radikálisok]], [[köztársaság|republikánusok]] is). A kormány kilenc bizottságból állt (a magyar [[Frankel Leó]] volt a ''közmunkabizottság'' elnöke). Úgy gondolták, hogy [[Franciaország]] a ''„községtanácsok szövetsége”'' lesz majd. Számos szociális intézkedést hoztak (például nyolcórás munkaidő), és [[államosítás|államosították]] a gyárakat. A monarchia több jelképét, így a [[Vendôme-oszlop]]ot ledöntötték. A kommün ellen a porosz hadsereg és a versailles-i kormánycsapatok közös fellépést terveztek. A kommün vezetői aláaknázták és éghető anyagokkal rakták meg Párizs fontos középületeit (a [[Louvre]]-t, a [[Palais Royal]]-t, a [[Városháza (Párizs)|Városházát]], a Rendőrprefektúrát, a Pénzügyi Szervezetek Felügyelőségét, a Vámraktárakat, a Pénzügyminisztériumot, az Államtanács székházát, a Becsületrend központját, számos színházat, a Legfelső Bíróság épületét, és a [[Tuileriák palotája|Tuileriák palotáját]], és ezek felgyújtását helyezték kilátásba arra az esetre, ha ellenséges katonák lépnének a városba.

 

{{Kép|Franck, Colonne Vendôme, 1871.jpg|180px|jobbra|A ledöntött [[Vendôme-oszlop]]}}

1871 májusában a kormánycsapatok, porosz támogatással megtámadták a Kommün erőit. A kommünárdok beváltották fenyegetésüket, a Tuileriák palotáját teljesen, a többi épületet részlegesen felégették. A város ostroma során további súlyos károk keletkeztek épületekben és emberéletekben egyaránt. A katonai túlerő felülkerekedett a felfegyverzett párizsi munkásság erőin, a kommünt leverték, az elfogott kommünárokat kivégezték.