Wikipédia

„Szerkesztő:Szalai.laci/Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Szalai.laci (vitalap | szerkesztései)
127 szerkesztés
Készült a(z) „Artificial intelligence” oldal lefordításával
Szalai.laci (vitalap | szerkesztései)
127 szerkesztés
Készült a(z) „Artificial intelligence” oldal lefordításával
12. sor:
A mező azon állítás alapján jött létre, miszerint az emberi intelligencia "annyira pontosan leírható, hogy egy gépet alkothatnánk, amely képes szimulálni azt".<ref> Lásd a [[Dartmouth Workshop|Dartmouth javaslatát]] , a [[Artificial intelligence#Philosophy|Filozófia]] alatt. </ref> Ez filozófiai vitát vet fel az [[Elmefilozófia|elme]] természetéről és az emberi jellegű intelligenciával ellátott mesterséges lények megteremtésének etikájáról, amely kérdések a mítosz, a fikció és a filozófia által az [[ókor]] óta foglalkoztatják az embert.<ref name="McCorduck's thesis"> Ez egy központi gondolata [[Pamela McCorduck]] „s ''készülékek, akik úgy gondolják.'' Azt írja: "Szeretem a mesterséges intelligenciát, mint egy tiszteletreméltó kulturális hagyomány tudományos apotheosisát." ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; 34) „A mesterséges intelligencia egy vagy másik formája egy olyan elképzelés, amely áthatolt a nyugati szellemi történelemre, egy álomra, amely sürgősen megvalósítható.” ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; xviii) „Történelmünk tele van kísérletekkel - keserű, kegyetlen, komikus, komoly, legendás és valódi - mesterséges intelligenciák megteremtése, a lényegünk megismétlése - a szokásos eszközök megkerülése. a műhelyeinket nem tudtuk biztosítani, hosszú időn keresztül foglalkozunk ebben a páratlan formában az önreprodukcióban. " ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; 3) Visszatér a [[Hellenistic|hellenisztikus]] gyökereihez, és arra készteti, hogy „az Isteneket kovácsolja”. ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , pp. &nbsp; 340-400) </ref> Vannak, akik az MI-t [[Technológiai szingularitás|veszélyesnek tartják az emberiségre nézve,]] ha fejlődését nem állítjuk le.<ref>{{Cite web |url=https://betanews.com/2016/10/21/artificial-intelligence-stephen-hawking/ |title=Stephen Hawking believes AI could be mankind's last accomplishment |date=21 October 2016 |work=BetaNews |archiveurl=https://web.archive.org/web/20170828183930/https://betanews.com/2016/10/21/artificial-intelligence-stephen-hawking/ |archivedate=28 August 2017}}</ref> Mások úgy vélik, hogy az MI - a korábbi technológiai forradalmaktól eltérően - a tömeges munkanélküliség kockázatát hozza magával.<ref name="guardian jobs debate">{{Cite news|author=Ford|first=Martin|title=Will robots create more jobs than they destroy?|url=https://www.theguardian.com/technology/2015/sep/06/will-robots-create-destroy-jobs|accessdate=13 January 2018|work=The Guardian|date=6 September 2015}}</ref>
 
A huszonegyedik21. században az MI technikák újjáéledést tapasztaltak a számítógépes teljesítmény, a nagy adatmennyiség és az elméleti megértés párhuzamos fejlődése után;során. és azAz MI technikák a technológiai ipar lényeges részévé váltak, segítveés segítettek számos kihívást jelentő probléma megoldásában a számítástechnika, a szoftverfejlesztés és aaz [[operációkutatás]] számos kihívást jelentő problémájának megoldásábanterén. <ref name="AI widely used"> A jelenetek mögött széles körben használt AI alkalmazások: </ref> <ref name="AI in 2000s"> Az AI a 21. század elején rendkívül sikeres lesz </ref>
 
== Története ==
[[Fájl:Medeia_and_Talus.png|bélyegkép| Talósz, egy ősi mitikus automata mesterséges intelligenciával ]]
AGondolkodni gondolkodásmódosképes mesterséges lények történetimár eszközökkéntaz jelentekókorban megmegjelentek azmesebeli ókorbanelemekként, <ref name="AI in myth"> AI a mítoszban: </ref> és aazóta is gyakran fikcióbanszerepelnek gyakoriakfiktív voltaktörténetekben, mint [[Mary Shelley]] 's ''[[Frankenstein|Frankenstein-ja]]'' vagy [[Karel Čapek]] ''RURR.U.R.-je (Rossum univerzális robotjai)'' . <ref name="AI in early science fiction"> AI a korai tudományos sci-fiben. </ref> Ezek a karakterek és sorsaik sok olyan problémát vetettek fel, amelyeket most a mesterséges intelligencia etikájábanetikájaként tárgyalnak. <ref name="McCorduck's thesis"> Ez egy központi gondolata [[Pamela McCorduck]] „s ''készülékek, akik úgy gondolják.'' Azt írja: "Szeretem a mesterséges intelligenciát, mint egy tiszteletreméltó kulturális hagyomány tudományos apotheosisát." ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; 34) „A mesterséges intelligencia egy vagy másik formája egy olyan elképzelés, amely áthatolt a nyugati szellemi történelemre, egy álomra, amely sürgősen megvalósítható.” ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; xviii) „Történelmünk tele van kísérletekkel - keserű, kegyetlen, komikus, komoly, legendás és valódi - mesterséges intelligenciák megteremtése, a lényegünk megismétlése - a szokásos eszközök megkerülése. a műhelyeinket nem tudtuk biztosítani, hosszú időn keresztül foglalkozunk ebben a páratlan formában az önreprodukcióban. " ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , p. &nbsp; 3) Visszatér a [[Hellenistic|hellenisztikus]] gyökereihez, és arra készteti, hogy „az Isteneket kovácsolja”. ( [[Artificial intelligence#CITEREFMcCorduck2004|McCorduck 2004]] , pp. &nbsp; 340-400) </ref>
 
A mechanikai vagy "formális" érvelés tanulmányozását az ókori filozófusok és matematikusok kezdték. A matematikai logika tanulmányozása közvetlenül [[Alan Turing]] számítási elméletéhez vezetett, mely szerint egy gép, olyan egyszerű jelek váltakozásával mint "0" és "1", képes lehet bármely elképzelhető matematikai következtetés szimulálására. Ezt [[Church–Turing-tézis|Church–Turing-tézisnek]] nevezzük.<ref name="Formal reasoning"> Formális érvelés: </ref> E tézis mellett a [[Idegtudomány|neurobiológia]] , az [[információelmélet]] és a [[kibernetika]] újabb felfedezéseire alapozva a kutatók egy elektronikus agy megépítésének lehetőségét vetették fel. Turing szerint „ha egy ember nem tud különbséget tenni egy gép és egy ember válaszai között, akkor a gép „intelligensnek” tekinthető.”<ref> "Mesterséges intelligencia." Emerging Industries Encyclopedia, szerkesztette: Lynn M. Pearce, 6. kiadás, Gale, 2011, 73–80. Oldal. Gale Virtual Reference Library, http://go.galegroup.com/ps/anonymous?id=GALECX1930200017 . Hozzáférés 2018. március 31-ig. </ref> P: [[1943]]-ban Warren McCulloch és Walter Pitts kiadják ''Az idegi működés logikai alapjai'' ''(A Logical Calculus of the Ideas Immanent in Nervous Activity)'' című művüket, amellyel megalapítják a neuronhálózatok elméletét.{{sfn|Russell|Norvig|2009|p=16}}
<nowiki>
[[Kategória:Feltörekvő technológiák]]
[[Kategória:Mesterséges intelligencia]]
[[Kategória:Webarchive sablon Wayback Machine linkkel]]</nowiki>
[[Kategória:Pages with unreviewed translations]]</nowiki>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkesztő:Szalai.laci/Mesterséges_intelligencia”