„Burgundok” változatai közötti eltérés

A burgund királyok jó kapcsolatban álltak a római arisztokráciával és a [[püspök]]ökkel. Udvaraikban a jogászok, költők fontos szerepet töltöttek be. Sidonius Apollinaris azt írja, hogy Chilperich udvarában élt egy előkelő nemes, ''Syagrius'', akit ő a burgundok Szolónjának nevezett, és akitől a király tanácsot kért a kormányzás dolgaiban. Syagrius tökéletesen megtanulta a burgund nyelvet, és segített a törvények megfogalmazásában is, pihenésképpen pedig az éneklésben és költészetben szolgált iránymutatóul a burgundok számára.

 

 

Több germán legenda és hősi ének tárgya a burgund sereg hunok általi pusztulása. A legrégibb ilyen irodalmi emlék az [[izland]]i [[Edda-énekek|verses Edda]]. Az ebben lévő nevek megegyeznek a német [[Nibelung-ének]]ben lévőkkel, bár némileg módosult formában. Gibbich [[Gebikka burgund király|(Gebica)]], a rajnai burgund király. Fiai Gunnar [[Gunther burgund király|(Gunther)]], Guttorm [[I. Gundormar burgund király|(Gondomar)]] és Giselher [[Giselher burgund király|(Gislahar)]], továbbá két történelmileg nem ismert szereplő, Högni (Hagen) és Gudrun (Krimhilde) a legenda fő személyei. A verses Edda tisztán burgund hagyományból dolgozta fel az első burgund királyság tragédiáját, de a Nibelung-énekben az eposz összeolvadt a ripuári [[frankok]] körében született [[Szigfrid-legenda|Szigfrid-legendával]]. Szigfrid tulajdonképpen [[I. Sigebert frank király|I. Sigebert]], [[Austrasia]] királya, a [[Merovingok|Meroving-dinasztia]] uralkodója, felesége Brunhilda pedig az egyik főszereplője a frank királyi családban majdnem negyven évig tartó vérbosszúnak.