Főmenü megnyitása

Módosítások

60 bájt hozzáadva, 4 hónappal ezelőtt
a
Visszaállítottam a lap korábbi változatát 62.165.239.137 (vita) szerkesztéséről Vépi szerkesztésére
A Duna alsóbb szakaszai a medencék folyamatos feltöltésével jöhettek létre. A [[pliocén]] végén jutott el a Duna a [[Kisalföld]]ig. Ekkor a mai nyugat–kelet irány helyett észak–dél irányban folyt itt a folyó, és az akkor mélyebben fekvő [[Dráva-Száva-köze]] felé folyva nagyjából a mai Dráva medrét érhette el. Csak a [[pleisztocén]] korban alakult ki a kisalföldi folyása.
 
A folyó legfiatalabb szakasza a [[Dobrudzsa]] nyugati oldalán található dél–észak irányú folyása, amely pusztán a [[pleisztocén]] kor végén alakult ki. Ekkor érte el a [[Fekete-tenger]]t a Duna. A [[holocén]]ben az Al-Duna északi és a Duna-delta kialakítását végezte a folyó. A Duna mai napig évi mintegy öt méterrel a tenger belseje felé „nyomja[[Fájl:Sibrik.jpg|300px|thumb|right|A Duna kettéágazása [[Visegrád]] alatt:„nyomja” a [[Szentendrei-sziget]] csúcsától balra és hátra a Váci-ág, jobbra pedig a [[Szentendrei-Duna]] kezdődik]]szárazföldet.
 
=== A Duna tájformáló szerepe ===
[[Fájl:Sibrik.jpg|300px|thumb|right|A Duna kettéágazása [[Visegrád]] alatt: a [[Szentendrei-sziget]] csúcsától balra és hátra a Váci-ág, jobbra pedig a [[Szentendrei-Duna]] kezdődik]]
 
A Duna tájformáló szerepe kettős, épít és pusztít is. A rombolás elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon, míg az építés a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A pusztítás mértéke függ a folyó sebességétől, így a nagy sodrású helyeken komoly mértéket ölthet, míg a kevésbé gyors folyásoknál szinte elenyésző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása jóval hosszabb időt vesz igénybe, mint a puháké, ezért a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák, amelyek a puhább kőzetből visszamaradt, keményebb kövek.<ref name="tudasbazis.sulinet.hu">[http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/vizfolyasok-jellemzoi/a-folyoszakasz-jellegek Tankönyvi leírás a folyók tájformálásáról]</ref> A Dunán több helyen is találni sziklás szakaszokat, ahol ezek a képződmények meglehetősen gyakoriak. Ezek közül a legismertebbek a [[Passau]] feletti, az [[Aschach an der Donau|aschahi]], a [[Grein]] és [[Stunden]] közötti, valamint a vaskapui szakaszok. [[Magyarország]]on kisebb számban [[Nyergesújfalu]]nál, [[Dömös]] és [[Nagymaros]] között, valamint [[Budafok]]nál találni sziklákat.
36 326

szerkesztés