„Alpok” változatai közötti eltérés

A korlátolt gazdasági és lakhatási lehetőségek miatt a 16.&nbsp;század óta megfigyelhető az Alpok városainak elnéptelenedése, majd az azt követően megjelenő hegyekből a városokba való – Alpokon belüli – elvándorlás. Ezt a trendet csak a 20.&nbsp;század végén sikerült leállítani egyes régiókban. A hegységben az ezredfordulón 13,6&nbsp;millió ember élt. Ez az adat 1950-ben még 10,8&nbsp;millió, 1870-ben 7,8&nbsp;millió volt. Ez a növekedés azonban alatta maradt az Alpok országainak átlagos népességnövekedésének. Csak Ausztria, Németország és Szlovénia tudta növelni itteni népességét (különös mértékben [[Bajorország]] és a vele határos osztrák területek), Svájcban és Franciaországban hosszútávonhosszú távon ez az érték stabilnak mondható. Franciaország alpesi községeinek 90%-a azonban lakosságcsökkenést könyvelhet el, míg Olaszország alpesi lakosságának egynegyedét is elveszítette a városokba irányuló migráció következtében. Ez a folyamat különösen erősen mutatkozott [[Friuli|Friaul]]ban és a [[piemont]]i Alpokban.<ref name="Bätzing, UBA/BUNR">[[Werner Bätzing]]: ''Die aktuellen Veränderungen von Umwelt, Wirtschaft, Gesellschaft und Bevölkerung in den Alpen.'' Im Auftrag des Umweltbundesamtes, gefördert durch das Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz und Reaktorsicherheit, Berlin 2002 ([http://www.umweltbundesamt.de/sites/default/files/medien/publikation/long/2150.pdf Webdokument], PDF, 4,7&nbsp;MB, auf Mediendatenbank, umweltbundesamt.de).</ref>

Az Alpok településtörténetéhez tartoznak a hólavinakatasztrófákhólavina-katasztrófák (pl. az 1954-es vorarlbergi), valamint pusztító sárlavinák és áradások is.